Századok – 1915

Történeti irodalom - Gragger; Róbert: Geschichte der deutschen Literatur in Ungarn. Ism. Weber Artur 429

430 TÖRTÉNETI IRODALOM. 430 nak XVIII. századi irodalmunkra gyakorolt hatásáról. Most Gragger a német hatást egy másik oldaláról világítja meg, a mikor a magyarországi német nyelvű irodalom gondos áttekintését adja. Ezáltal Császár Elemér munkáját egyrészt kiegészíti, másrészt folytatja. Áttekintése a Nagl-Zeidler-féle nagy irodalomtörténetben jelent meg, melynek előbbi Magyarországról szóló részei nem Gragger tollából valók, a mi a magyar részben is némi aránytalanságot okoz. összehasonlítva Gragger közleményének alaposságát és tudományos niveau ját az előbbi közleményekével, örömmel láthatjuk, hogy az ő kezébe került a hátralevő magyarországi rész megírása. Míg az előbbi részek szerzői főként localis szempontokat követtek, addig Gragger a culturalis fejlődés látszögéből tekinti feladatát. A Mária Theresiától 1848-ig terjedő kor magyarországi német irodalma most először válik részleteiben is áttekinthetővé, ha nem is volt eddig sem épen ismeretlen. Folytatva Császár munkáját, először a német irodalomnak hazánkra gyakorolt hatását tárgyalja a szerző 1848-ig, utána pedig a német szellemnek Magyarország művelődésére gyakorolt különböző irányú hatását vizsgálja. Elsősorban a színészet terén mutatkozik ennek a szellemnek igen érezhető befolyása. Főuraink és nagyobb városaink egymásután állítanak fel német színházakat, melyekben német színészek németül játszanak. A hírlapirodalom terén német hírlapok jóval megelőzik a magyar nyelvüeket, és úgy a szépirodalmi, mint a tudományos folyóiratok értékes anyagot tartalmaznak. A német és osztrák példák hatása alatt az almanach-irodalom is fellendül nálunk ; e németnyelvű almanachok írói és szerkesztői közeli érintkezésben állanak a bécsi német írókkal, a kiktől rendesen szintén hoznak költeményeket. A magyarországi német nyelvű irodalom legtekintélyesebb alakja, Pyrker, az egri érsek volt, a ki a Klopstock-féle classicismusból a romanticismusba való átmenetet tünteti fel és a kinek működése a sajátlagos osztrák és magyar irodalmi állapotok tekintetbevétele nélkül alig magyarázható meg. (Pyrker első beállítása ez e kettős kulturmilleube s mintegy »Rettung« az Alig. D. B. ledorongoló arczképével szemben.) Rajta kivűl egész sora él Magyarországon a német költőknek. Vannak közöttük nők is (Zay grófnő és Artner Theresia), vannak sokan, a kik a magyar irodalom és általában a magyar viszonyok közvetítését a külfölddel tartják főfeladatuknak (Rumy, Glatz, Gaal, Mailáth, Mednyánszky) ; a század harminczas éveiben különösen Lenau-1 A német költészet hatása a magyarra a XVIII. században. Akadémia kiadása. 1913.