Századok – 1915

Történeti irodalom - Gragger; Róbert: Geschichte der deutschen Literatur in Ungarn. Ism. Weber Artur 429

TÖRTÉNETI IRODALOM. 439 nak akadnak hívei, a kik közül különösen Beck Károly válik ki, a zsidó journalismus pedig létrehozza irodalmunk egyik legérdekesebb jelenségét, a három nyelven író Hugó Károlyt. Ez az a tárgykör, a mely Gragger munkájában a vállalat természeténél fogva rövid és tömör formában megjelenik. Tekintve, hogy nem egyszerűen a magyarországi német nyelvű irodalmi termékek felsorolását adja, hanem a német szellemnek Magyarországon való elterjedését és művelődési értékét tartja szem előtt, szívesen vettük volna, ha a német szellemnek a magyarországi paedagogiára tett hatását és német nyelvű paedagogiai irodalmunkat is figyelemre méltatta volna ; sőt joggal kiterjeszkedhetett volna az egyházi és katonai téren is mérvadó német hatásra. Magyarországi paedagogusaink nagy része járt kint Németországban, és így iskolázásunk terén tényleg ezek a kint járt ifjak közvetítették a német befolyást, a mi belletristikai irodalmunknál sokkal nagyobb mértékben a szomszédos Bécs és Austriával való sok érdekközösségünk érdeméül tudható be. A katonaságnak pedig szintén nagy szerepe volt a magyarországi német szellem történetében, és nem ritka eset, hogy épen osztrák katonatisztek által kerültek magyar elemek a német költészetbe. A részletekre vonatkozólag mindössze egy-két észrevételre szorítkozom. Festetich grófról, a Pannónia cz. folyóirat alapítójáról szólva, nem tűnik ki elég világosan az a szerep, melyet a gróf kora irodalmában játszott. Csodálatosnak látszik, hogy a kiválóbb osztrák íróknak semmi bizalmuk nem volt lapjához, míg a nem sokkal később meginduló Irishez nagy számmal csatlakoznak. Ennek magyarázatául szolgálhat Festetich kétes jelleme és pályafutása, melyről Gustav Gugitz közölt igen érdekes és megbélyegző adatokat.1 A Gragger által »mozgékonyának nevezett Festetich méltán adott bizalmatlanságra okot. Irodalmi közvetítőink között, a kik a magyar viszonyok ismeretét a külföld számára hozzáférhetővé akarták tenni, a XVIII. századi magyar tudományosság talán legismertebb nevét, a Schwartner Mártonét Gragger összeállításában nem találjuk,2 míg Fessier és Engel legalább meg vannak említve. Pyrkerről szólva »Zrínyis Tod« cz. darabjának Körnerre tett nagy hatásáról szól, holott e hatás egyáltalában nem mutatható ki.3 Lenaunak Becken kívül a magyar aristokratia körében is akadt követője. A fiatalon 1 Schönholz: Traditionen zur Charakteristik Österreichs. Herausgegeben von Gustav Gugitz. (München, Müller, 1914.) II. 296—297. 2 Tárgyalja ugyan a N. Z. egy előbbi czikke (425. 1.), de említése itt sem lett volna fölösleges. 3 V. ö. Philologiai Közlöny 1914. 318. 1.