Századok – 1915

Történeti irodalom - Császár Mihály: Az Academia Istropolitana Mátyás király pozsonyi egyeteme. Ism. Keller Imre 427

428 TÖRTÉNETI IRODALOM. 427 zásával fejezi be Ortvay a délvidék leghomályosabb korára fényt derítő és különösen a római uralom korát becses felfedezésekkel gazdagító munkáját. Téglás Gábor. Császár Mihály: Az Academia Istropolitana, Mátyás király pozsonyi egyeteme. Oklevéltárral. Pozsony, Éder István könyvnyomdájából. 19x4. 8° 143 1. Az első három magyar középkori egyetemünknek sorsáról, működéséről, életéről és kimúlásáról igen keveset tudunk. Rendelkezésünkre álló adatok alapján munkálkodásukról teljesen tiszta képet nem tudunk alkotni magunknak. A kik e háromegyetem történetét meg akarják írni, azoknak messziről, idegenből kell az adatokat összegyüjteniök, de még így is ingadozó hypothesisekkel, könnyen megdönthető feltevésekkel, egybevetésekből és analog esetekből vont következtetésekkel kell dolgozniok. Állításunk igazolására elég arra a tényre hivatkoznunk, hogy Nagy Lajos király által Pécsett 1367-ben alapított első egyetemünknek magyar földön eredeti okleveleinkben nyoma sincs. Az adatok eme végtelenül sajnálatos hiánya miatt szinte leküzdhetetlen nehézségek tornyosultak Schier Xystus, Abel Jenő, Ortvay Tivadar stb. elé, a kik elsőkül foglalkoztak az Academia Istropolitana, a harmadik magyar egyetem történetével, de a rendelkezésre álló adatok csekély voltát érezte Császár Mihály is, a kit az Academia Istropolitanaról írt könyvének kiadására az új pozsonyi egyetem megnyitása szolgáltatott alkalmat és a ki dicséretes fáradsággal és buzgalommal igyekezett minél több újabb okleveles anyagot összegyűjteni, hogy az Academia Istropolitana történetének némely nagyon homályos kérdésére fényt, világosságot derítsen. Ilyen homályos kérdés ugyanis több van az Academia Istropolitana múltjában. Mindjárt az alapítójával nem vagyunk tisztában. Sokan Mátyás királynak, mások meg Vitéz János érseknek tulajdonítják az egyetem alapítását. Igaz, hogy Mátyás kért engedélyt II. Pál pápától az egyetem alapítására, de Vitéz János szervezte, anyagilag támogatta, s oly erősen kidomborodott Vitéz személyes befolyása az egyetem összes ügyeinek intézésében, hogy a bécsi egyetem hittudományi kara az Academia Istropolitanát egyenesen Vitéz egyetemének nevezi (. . . in dicta sua universitate . . .). Császár Mihály bár elismeri Vitéz érdemeit az Academia Istropolitana szervezésében és vezetésében, az egyetem alapításának eszméjét és kivitelét Mátyástól elvitatni nem engedi. Hasonlóképen vita tárgya : az egyetem székhelyének kér-