Századok – 1915

Történeti irodalom - Császár Mihály: Az Academia Istropolitana Mátyás király pozsonyi egyeteme. Ism. Keller Imre 427

428 TÖRTÉNETI IRODALOM. 428 dése. Schier Xystus nyomán ugyanis régibb íróink azt állították, hogy Vitéz érsek először a saját székhelyén, Esztergomban állította fel az egyetemet s csak utóbb helyezte át Pozsonyba. Ezzel szemben Császár Mihály azt vitatja, hogy Mátyás az Academia Istropolitanát mindjárt Pozsonyban szervezte és pedig azzal a szándékkal, hogy a nyugati határvidék s az erdélyi szászság Bécsbe és a felvidék Krakóba járó egyetemi hallgatóit is idevonzza. Az egyetemen működött tanárok személyét illetőleg sincs megegyezés a történetírók sorában. Császár Mihály csak a következőket fogadja el az egyetem tanáraiul : Regiomontanust, Ilkuszi Mártont, Gallus Jánost, Péter mestert, Krompachi Koch Lőrinczet, Hüttendorfi Schricker (Pap) Miklóst, Mödlingi Gruber Mátyást, Angelus mestert (kiknek Aschbach, Schier, Békési, Rimely, Ábel, Ortvay nyomán rövid életrajzukat is közli), de Ábellel együtt törli a tanárok sorából Galeotto Marziot, Brandolini Aurélt és Prechtl Farkas kanonokot, bár Ortvay, régibb írók tekintélyére támaszkodva, ez utóbbiakat újabban is felvette a pozsonyi egyetem tanárai sorába. Hasonlóképen nem lát elég alapot Császár arra, hogy a Schőnberg György alkanczellár, pozsonyi prépostnak egyházjogi és Thüringer Péter orvosi előadásairól szóló véleményeket elfogadhassa. A pozsonyi egyetem megszűnését illetőleg régibb íróink nagy része úgy tartotta, hogy megszűnése mindjárt alapítása után pár évvel bekövetkezett, még pedig Vitéz érsek hirtelen bukása és elhalálozása következtében ; mások szerint Mátyás király Budára helyezte át pozsonyi egyetemét s így budai új főiskolája egyenesen az Academia Istropolitana működését folytatta volna. (Ezt a pozsonyi egyetem első monographusánál felmerült állítást Mária Terézia is felhasználta praecedensül azon eljárása jogosságának igazolására, hogy a nagyszombati egyetemet Budára helyezte át.) Mindezen állításokkal szemben Császár Mihály okleveles adatok alapján az egyetem megszűnésének idejét 1488—1492 közé teszi. Hasonló bizonytalanság uralkodott magának az egyetem épületének megállapításában. Még Ábel Jenő is helytelenül állapítja meg az egyetem székházát. A kérdés végleges megoldása Rimély Károly érdeme, kinek véleményét Császár is magáévá teszi. De nemcsak külső történetét, hanem az Academia belső szervezetét illetőleg is találgatásokra vagyunk utalva. Az egyetem belső hivatalos iratai, anyakönyvei, szervezeti szabályzatai, leczkerendjei és pecsétjei nem maradtak korunkra, így Császár csak hozzávetőlegesen állapíthatta meg a következőket : a pozsonyi