Századok – 1915
Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda keletkezése és forrásai 387
.404 MÜLLER FRIGYES. Megérthetjük a befolyásosak és gazdagok azon ajánlkozását is, hogy önként templomokat építenek ; hiszen azon időben ilyen nagy hatalmi átalakulás után csak az új úr iránt való föltétlen hűség és terveihez való csatlakozás árán lehetett a nagy befolyást és gazdag birtokot megtartani. Csak Madzsar eleven képzelete előtt »nem eléggé korszerűek amott az árny-, itt a fényoldalak«. Valóban azon leírások annyira aprólékosan és naivan korszerűek, hogy még raffinaltan gyakorlott és a történetet mai fogalmak szerint ismerő író sem tudná azokat oly híven és elevenen hamisítani ; középkori írótól ilyent feltenni a legnagyobb kritikátlanság. Még hátra van a 15. fejezet sajátszerű gondolatmenetének megmagyarázása. Már első dolgozatomban rámutattam arra, hogy a compilator művének vége felé belefáradt már főforrásának bőbeszédű előadásába.1 Válogatni kezd és csak az őt különösen érdeklő részleteket másolja, különben a kisebb legenda és a nemzeti krónika tömörebb előadását követi. Rendkívül fontos volt ránézve a 14. fejezet végén és a 15. fejezet kezdetén található elbeszélés Szent Gellértnek a királyhoz való utazásáról; mert a püspök akkor nagy ajándékot kapott a királytól a Mária-kolostor számára.2 A kisebb legendában csak az odautazás egy episodusa van leírva, belőle hiányzik tehát az a compilatorra nézve annyira fontos adat. Azért követi itt az eredeti életrajzot. Az utazás leírásában ezen adat után még csak egy mondat következik, mely arról szól, hogy Szent Gellért a székesegyház építésére is kapott pénzt.3 Itt felébred a compilator helyi érdekeltsége, mert ezen adathoz hozzáfűz még két, a csanádi egyházi élettel összefüggő részletet, a kanonokok életmódjának rövid leírását és a kolostor harangozójának humoros történetét.4 Harmadiknak sorakozik ehhez Szent Gellért jóslatának leírása, melyben a csanádi egyházi életnek megint helye jut ; úgy látszik, az ösztönözte a compilatort ide való felvételére, mert a jóslat beteljesedését későbben, elkülönítve, a kisebb legenda szövege nyomán beszéli el. A három egymáshoz fűzött leírás tartalmilag annyira össze nem fér, hogy egy rövid keretbe való szorítását csak a helyi érdekeltség nézőpontjából érthetjük meg. Ezen helyi érdekeltség lehetett az eredeti életrajz írójánál is, de ilyen nehézkesen szűkre mégis csak a compilator szorította a keretet. Kezének nyomait mutatják a szentek 1 Századok 1913. 370/71. 1. 2 Endlicher 224. 1. 3 Ezt nem vette észre Madzsar. Vájjon ha a káptalan ellen való tendentiából költötte volna ezt a helyet egy lelkiismeretlen szerzetes hamisító, ezt az adatot is hozzáköltötte volna-e ? 4 Endlicher 225. 1.
