Századok – 1915

Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda keletkezése és forrásai 387

A NAGYOBB GELLÉRTLEGENDA KELETKEZÉSE ÉS FORRÁSAI. 403 tianitatis, a sacerdotibus usque ad laicos«).1 De kétségtelenné teszi a politikai vonatkozást magának Szent Gellértnek fennmaradt műve, mely a legendában érintett állapotokra félre nem érthető módon czéloz. Ezt is alaposan kimutatta már Karácsonyi,2 de Madzsar figyelemre nem méltatta. Hogy constructióját támogassa, Madzsar »a XI. század viszonyaival . . . eléggé összhangban« nem levő előadást, mely »a 11. és 12. fejezetekben a csanádi egyházi élet felvirágozását, a vallásosság és az iskolai tanulmányok példás fellendülését oly szép színekkel megrajzolja«, szembe állítja a későbbi hanyatlás állítólagos tendentiosusan zordon képével. De hogy fest az a nagyszerű »fellendülés« józan megfigyelések alapján ? Miután Szent István vezérei teljesen meghódították a csanádi tartományt és miután Szent Istvántól kinevezett tisztviselők kormányzása alá került, nagy sikerrel kezdődött ott a térítési munka. Nagy számban jöttek a térítendők, hogy megkereszteltessenek ; némelyek fiaikat adták a csanádi iskolába, hogy ott papokká neveltessenek ; a végén annyi volt, hogy egy második tanítót kellett hozatni ; száz férfiú azt követelte a püspöktől, hogy avassa fel azokat a helyeket, hol templomokat akarnak építtetni ; a püspök örömében őket és a többi híveket vendégségre hívta meg ; a meghívottak népies szokás szerint viszonzásul megajándékozták a püspököt : a férfiak lovakat, szarvasmarhákat, a nők aranygyűrűket és ékszereket adtak neki. Mindezekben csak nagysikerű térítési munkáról van szó. Hogy milyen lesz a vallásos élet, az majd csak a térítés után derül ki, ha megcsendesednek a viszonyok és beáll az élet közönséges folyása. Erről pedig nem emlékszik meg az említett leírás, nem is teheti, mert a keresztény élet jövendő alakulásáról annak kezdetén még nem lehet semmit sem tudni. De hogy a térítés maga nagy mértékben haladt előre, azt annál is inkább elhihetjük, ha meggondoljuk, hogy a leírt viszonyok között a megtérés politikai behódolás számba is ment. Szent Istvánnak kellett meghódolnia mindenkinek, ki ezentúl Magyarországon boldogulni akart. Pedig a magyar nép kiválóan politikai gondolkodású nép volt mindig! Hogy ezen okfejtésünk helyes nyomokon jár, mutatja magának a legendának egy megjegyzése, mely szerint »ducebantur etiam multi per comités«.

3 Szent István ispánjai egyszerűen megtérésre kényszerítették azokat, kik önként meg nem tértek. így aztán megérthetjük a térítési munka nagy haladását. 1 Endlicher 225. 1. 3 I. m. 155. 1. jegyzet. 3 Endlicher 219. 1. 26•