Századok – 1915

Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda keletkezése és forrásai 387

.402 MÜLLER FRIGYES. Szent Gellértnek a bekövetkezendő felfordulásról szóló jóslatának elbeszélésére, megemlítendőnek véli, hogy »idem sanctus páter esset in loco suo cathedrali«. Röviddel azelőtt t. i. elbeszélte, hogy Szent Gellért a királyhoz utazott és hogy miket végzett, de visszatérését elfelejtette említeni. Ezt a mulasztását nehézkesen, de lelkiismeretesen jóvá teszi a harmadik jelenet előadása kezdetén, melyet az említett utazás után Szent Gellért csanádi működéséből még közöl ; itt említi, hogy a püspök immár megint Csanádon van. Látni való, hogy ezen látszólag távoleső jelenetek a szerkesztő nézőpontjából ítélve egymáshoz tartoztak ; hogy mi volt ez a nézőpont, erre később adom a feleletet. Az ezen formai érv alapján levezetett anyagi érv még kevésbbé áll. Miket Madzsar itt »a káptalani társas élet megszűnéséről, a »közös jövedelem felosztásáról, az erkölcsök és ruházkodás elvilágiasodása«-ról sújtó érvül felhoz, azt mind csak saját eleven phantasiájából merítette ; a nagyobb legenda fennmaradt szövegében nem esik mind arról szó, arra való czélzást sem lehet találni józan megfigyeléssel. Ha Madzsar tekintetbe vette volna, mit írt Karácsonyi a püspök és kanonokok közös életmódjáról a XI. században,1

nem követte volna ezt a kellemetlen elnézést. A nagy legendában megmaradt szöveg épen az újonnan térített helyen kezdő primitiv szervezetű keresztény életet tükrözteti híven vissza : »a kanonokok nem is annyira világi papok, mint szerzetesek, a házuk és templomuk nem püspöki palota, hanem monostor«.2 \ Az első kanonokok az újonnan áttért magyarok fiai voltak, kiket a csanádi iskolában neveltek klerikusokká és ezeket »episcopus sub maxima diligentia nutriebat, eo quod non essent alienigenae, sed patriotae quatenus per eos ecclesia dei potest magnificentius exaltari.«3 Csakis erről van szó a 15. fejezet kifogásolt helyén is, a püspök gondos nevelése, melylyel a bennszülöttek fiaiból lett kanonokokat részesítette, tükröződik vissza belőle. 1 Egészen elfogult képzeletnek szüleménye, a mit Madzsar Szent Gellért jóslatáról mond. Ö azt is a káptalan elleni tendentiával hozza kapcsolatba és a papság erkölcseinek hanyatlására, nem pedig a Szent István halála után bekövetkezett belpolitikai felfordulásra akarja vonatkoztatni. Hogy az imputált ten den -tia itt nincs semmi befolyással, mutatja az a tény, hogy a jóslat a szerzeteseket is megrója (»monachi erunt varii coloris inhabitu«).4 A politikai vonatkozást bizonyítja a jóslatot tartalmazó beszéd bevezetése (»Scindetur, in quit, Ungaria et solvetur a iugo Chris-1 Karácsonyi i. m. 269. 1. 2 Ugyanott. 3 Endlicher 220. 1. * Endlicher 226, 1.