Századok – 1915

Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda keletkezése és forrásai 387

.392 MÜLLER FRIGYES. trecentesimo sexagesimo primo, deo devotissima domina Elisabeth relicta Caroli regis Ungariae illustris domini, ex quo de quodam infirmitate sua per mérita sancti Gerhardi convaluerat, ideo eadem domina ex devotione, quam ad ipsum sanctum Gerhardum habebat, monasterium ipsius viri dei in aedificiis extendit . . .«* Milyen érdekes és szép kis elbeszélés tárgyát nyújtotta volna a királyné betegsége és csodás meggyógyulása a hálás szerzetes-írónak, ha ez novellistikus jártassággal és alkotóképességgel foghatott volna annak feldolgozásához ? De épen ez hiányzik belőle, mint a 23. fejezet egész biztosan megmutatja. Ezért van ráutalva, hogy a hol csak lêhet, egyszerűen és híven másoljon ; ezért lett belőle száraz compilator, ki — rójjuk le hálánkat iránta — forrásainak felhasznált részleteit lényeges változtatás nélkül kevés kivétellel szószerint vette fel művébe. Az .egészen bizonyos, hogy a nagyobb legenda a kisebb legendától elütő, nagyon eleven és aprólékos elbeszéléssel megírt részleteit nem a csanádi szerkesztő költötte. Ő valahonnan átvette. De honnan ? Kaindllal szemben kimutattam, hogy itt nincs innét-onnét összeszedett irodalmi és mondai töredékkel dolgunk, hanem hogy még a legkevésbbé legendába illő részlet is elejétől fogva benne volt valamely Gellért-legendában.2

Madzsar elismerte ezen nézetemet és stiláris érvekkel is megerősítette azt.3

Ezen stiláris érveket még lehet szaporítani. A jellemző »subridens« nemcsak kétszer fordul elő, hanem három egymástól távol eső helyen.4 A Gellért-legendák egységes alapstructurájának felismerésére fontos adalékot szolgáltat továbbá a következő két hely : . . . »religionis habitum, quem susceperat« . . .6 »sanctae religionis habitum, quem in pueritia susceperat« . . .6 Míg első dolgozatomban legalább a mai nagyobb legenda három első fejezetéről feltételeztem én is, hogy későbbi hozzátoldás által került oda, az említett stiláris észrevételek és különösen az utolsó adat, mely tárgyilag is nagyon jellemző, arra késztetnek, hogy nagyjában a mai nagyobb legenda összes önálló alkotórészeit, mennyiben egykorú eseményeket tárgyalnak, egy elveszett hosszabb életrajz részeinek tartsam. Erről különben még lesz szó, ha a velenczei átdolgozás kérdéseit tárgyalom. 1 Endlicher 233. 1. 2 Századok, 1913. 356. 1. 3 Századok, 1913. 503. 1. 4 Endlicher 210., 217. és 224. 1. 6 Endlicher 206. 1. 6 Ugyanott 225. 1.