Századok – 1915

Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda keletkezése és forrásai 387

.390 MÜLLER FRIGYES. illustrálta. Ezen eljárási módra nézve jellemző példát is hoz fel Madzsar. A kisebb legenda azt írja : »Tempore quodam, dum pro cuiusdam defensione ed eundem regem properaret in eiusdem regione (!) laboriosa parte, qua (!) apta usui pecudum extat«...1 De Madzsar szerint »laboriosa« helyett »az eredeti szövegben sabulonosa vagy sablonosa állhatott. Ebből lett a nagy legendában olvasható silvosa, a mi aztán maga után vonta a pecudumnak porcorumra való változtatását«.2 A szerkesztő keze alatt tehát úgy alakult át ugyanezen mondat a nagy legendában : »Accidit autem quodam tempore, ut pro defensione cuiusdam ad regem properaret. Et in eiusdem regionis parte silvosa, quae usui porcorum erat apta . . .«3 De ez az egyetlen hely is, melyen Madzsar a nagyobb legenda szerkesztője merész phantasiajának átalakító működését concret adattal igyekszik kimutatni, kétszeres conjecturám4 alapul. Conjecturának azonban annál kevésbbé van helye, mert »laboriosa« egészen érthető szó. De egyáltalán conjecturára conjecturât koczkáztatni és abból aztán ilyen messzemenő következtetéseket levonni veszélyes és meg nem engedhető eljárás. Annál furcsább ez az eljárás, mert az általa nyert conclusio a cocnret megfigyeléseknek egész sorozatával összeütközik. Ezen megfigyelések közül csak a leglényegesebbeket és az absolute bebizonyíthatókat hozom itt fel : 1. A kisebb legenda terjedelmes részei per extensum benne vannak a nagyobb legendában, és sehol sem észlelhetjük a szerkesztőnek legkisebb változtató hajlandóságát.5

A megegyezés a mai kisebb és nagyobb legenda azonos helyein ugyan nem egészen szószerinti. Ezen azonban ne csodálkozzunk, hiszen a kisebb legenda azon relatióját, melyet a csanádi compilator használt,8 nem ismerjük. 2. Tudatos eltérés a nagyobb és kisebb legenda azonos he" lyein csak nagyon kevés észlelhető, és a hol észlelhetjük is, rög" tön ráismerünk az eltérés motívumára. Ezen motívumok a középkori szerzetesi világ hagyományaiból erednek. Pl. hiányzik a nagyobb legendából azon mondat, melyben a kisebb legenda szerzője összefoglalja a Szent Gellért életéből nyerhető tanulságot ; mert ugyanazon mondatban van a Gellért csodatettei ellen 1 A. A. SS. Sept. VI. 723. 1. 2 Századok 1913. 505. 1. 5. j. 3 Endlicher 223. 1. 4 V. ö. Batthány, 338. 1. c. j. és Száz. 1913. 505. 1. 5- j. 6 Századok 1913. 357. kk. és 368. kk. 1. e Ugyanott. 360. 1.