Századok – 1915
Melléklet - Hellebrant Árpád: A magyar történeti irodalom 1914-ben 1-76
ao MARCZALI HENRIK. más viszonyok közt a magyarnak ! Most csak a császári hatalom nem kívánt erősödését jelentette. Mivel pedig az ellenzék tovább is tartott, a most már győzelmes császár levonta a végső, részéről már rég fenyegető következéseket. A hadjáratot a tél beállta miatt úgy sem lehet folytatni ; fel lehet tehát használni a sereget Magyarország ellen. A következetesség oda vitte a humánus és felvilágosodott II. Józsefet, hová tanácsosaik vallásos és politikai vakbuzgósága vitte Rudolfot és Leopoldot : azon nemzet megtörésére, melynek törvényes uralkodói voltak. Október 24-ikén kelt az a rendelet, gr. Hadikhoz, a haditanács elnökéhez, mely kötelességévé teszi intézkedni, hogy Laudon a szükséges csapatokat Magyarországba küldje a kivetett, de még be nem szolgáltatott naturalék, vagy az azoknak megfelelő pénzösszegnek behajtására. Eljárása okául megjelöli egyrészt a nemesség rosszakaratát, másrészt a szállítás késését, mely azt az aggodalmat kelti, hogy télire a sereg ellátása egészen fennakad. A végrehajtás egészen egyforma legyen akár parasztokról, akár pedig egyházi vagy világi uradalmakról van szó. »Ha pedig, remény ellenére, bárhol ellenállást találna, minden személyre való tekintet nélkül használja erejét.« Magyarországon ezalatt csakugyan megszűnt a kormány minden tekintélye és hatalma. Még szeptemberben javában folyt a szállítás. Zichy jelenthette, hogy az évi szállításból már csak 87.000 mérő van hátra. Most mindennek vége. Nem szállítanak, adót nem fizetnek, katonát nem állítanak. Nemes és pór egyetért a bukott rendszer elleni gyűlöletben. És József most, mikor volna reá ok és alkalom, még sem használ erőszakot. Enged, nem akarja elveszteni Magyarországot is, mint a hogy Belgiumot elvesztette. Deczember 7-ikén kelt elhatározásával megengedi az országgyűlésnek kilátásba helyezését, 1790 január 28-ikán visszaállítja a törvényes állapotot és visszavonja összes azzal ellenkező intézkedéseit. Elismeri, mi legfőbb, mert elvi értékű, hogy Magyarországon a király csak a nemzettel együtt hozott törvényt. Mindamellett a hadsereg nem bomlott fel, szükséget nem látott, nem éhezett. A magyar szabadság minden tüntetése az idegen elnyomás, de nem az országot védő sereg ellen irányult. Azt azokban a hónapokban is ellátták, melyekben úgyszólva megszűnt itt minden központi kormányzás. József császárra nézve legjellemzőbb vonásnak mégis azt látom, hogy önkéntes adományokról, felajánlásokról