Századok – 1915

Melléklet - Hellebrant Árpád: A magyar történeti irodalom 1914-ben 1-76

A HADSEREG ÉLELMEZÉSE AZ 1788 — ÇO-IKI HÁBORÚBAN. g> nem akart tudni soha. Ö, »az emberek megbecsülője«, csak önzést látott ebben. 0, ki úgy lelkesedett az államért, nem tudta, minő áldozatra képes a szabad magyar, ha nemzete nagysága, dicsősége forog koczkán. Vagy talán azért nem akar ajándékot, mert úgyis minden az államé, övé ? Ha már nem kímélhette a parasztot, azzal nyugtatta meg lelkiismeretét, hogy legalább az úr se bújhasson ki azon teher alól, melyet jogosan kötelességének tartott. Véglegesen az 1790—91-iki országgyűlés intézte el az élelmezésnek oly sokat vitatott és oly súlyos következésekkel járó ügyét. A 37. t.-cz. kimondja, hogy az adófizető nép által szállított terményeknek még ki nem fizetett árát beszámítják a hadiadóba. De különben is különös gondja lesz Ö felségének a szegény adózó népre, hogy az a háborút kísérő csapások után magához térhessen. A mi pedig a törvény ellenére a nemességre és szabad kir. városokra kivetett és megszabott árú termények árát illeti, hogy azok kifizetésére a kincstár lehető csekély megterhelésével mehessen végbe, Ö felsége kegyesen fogadta a Karok és Rendek kijelentését, hogy azon kötelezvények után is, melyek nem kamatozók, a portával kötött béke után megfizeti a megfelelő kamatot, mindaddig, míg a tőkét nem törleszti. Szabad talán ennek az egész fejlődésnek gazdasági és politikai tanulságait röviden összefoglalni. Gazdaságilag : szembetűnő, minő káros volt a maximum kitűzése. Bőségben egyaránt megterhelése a kincstárnak és a fogyasztónak ; Ínségben hiábavaló. Szabad forgalom kell tehát, de a mellett az állam joga, kisajátítani, mire hadi czélokra és a nép táplálására szüksége van és pedig személyes és osztálytekintetek nélkül. Politikailag : megtanulta a fejedelem, hogy nem lehet eredményes keleti politikát folytatni a magyar nélkül, a magyar ellenére. Ez az eljárás szülte azt az ellenállást, mely nemcsak a belső kormányrendszernek vetett véget, hanem a háborúban kivívott nagy sikereket is paralysalta. Dynastiánknak és nemzetünknek egyaránt van oka fájlalni, hogy a belső ellentétek miatt nem lehetett megtartani Belgrádot és teljesen meghódítani és a birodalomhoz csatolni Szerbiát. Az ilyen alkalom csak ritkán ismétlődik. Marczali Henrik. Századok. 1915. I—II. füzet. 3