Századok – 1915

Értekezések - CSEKEY ISTVÁN: Az 1741: II. törvényczikk történetéhez és közjogi jelentéséhez 371

AZ 1741 : II. T.-CZ. TÖRTÉNETÉHEZ ÉS KÖZJOGI JELENTÉSÉHEZ. 373 elnöklete alatt ülésező független magyar helytartótanács lesz csaknem minden ügyre a legfelsőbb közigazgatási hatóság. Az a körülmény azonban, hogy királyaink nem az ország központjából, hanem német császári székhelyükről kormányozták az országot és így idegenben gyakorolták a magyar király felségjogait, továbbra is éreztette hatását s ennélfogva a király külföldi udvarában levő kormányzati szervek nem maradtak a magyar igazgatás végrehajtási mozzanataiban befolyás nélkül. De ez a történelmi tény nem változtat azon, hogy a közhatalom alkotmányos gyakorlásának módozatait és szerveit az országgyűlésileg alkotott törvényeink egész sorozata határozta meg, s a felség elé terjesztett gravamenek élő hosszú bizonyítékai azoknak a törvénysértéseknek, a melyeket mélyen fájlaltak az akkori alkotmányos tényezők.1 Az osztrák udvari kormányzati szervek közül a magyar ügyek körül hosszú időn át tényleg élénk szerepet játszott az osztrák államtanács, a mely a legkülönbözőbb alakulatokat és nevezeteket mutatja s hatásköre kiterjedt mind a kül-, mind a belkormányzati és igazgatási ügyekben való véleményadásra. Már I. Ferdinánd alatt, mint »geheimer Rat« működik. 1527-ben már ott találjuk.2 Ekkor és a rá következő néhány Habsburg alatt mindössze csak három-öt magas udvari méltóságból áll, de I. Lipót idejében tagjainak száma már a hatvanat is túlhaladja. A titkos tanácsosság kezd puszta czímmé válni és nem jelenti egyszersmind a fontos államügyeket tárgyaló tanácskozásokban való részvételre az igényt. I. Lipót helyette más ügyintéző szervről gondoskodik. Űgy 1659-től kezdve néhány legelőkelőbb titkos tanácsosból »titkos conferentiá«-t (geheime Konferenz) alakít, a mely mint valami miniszteri tanács működik. Még gyakrabban állít össze a titkos conferentia tagjai közül »bizottságok«-at (Kommissionen), a melyek 1 V. ö. Thallóczy Lajos: Vázlatok a magyar közigazgatás történetéből. (Jogállam. VIII. évf.) Budapest, 1909, 17. 1. 2 Már ekkor történt kísérlet a magyar és cseh közigazgatási functióknak a >>Reichshofrat«-ban való egyesítésére, a mely — úgy látszik — a titkos tanácscsal szemben alárendeltségi viszonyban állott. Ennek a tanácsnak a magyar tanácshoz való viszonyára és e korban való szerepére nézve 1. Thallóczy Lajos idézett vázlatát, 81. s köv., valamint Andrássy Gyula gróf: A magyar állam fönnmaradásának és alkotmányos szabadságának okai. Budapest, 1901—11, III. k., 416. s köv. — V. ö. továbbá R. Kiss István : A magyar helytartótanács I. Ferdinánd korában. (A Magyar Tud. Akadémia kiadása.) Budapest, 1908.