Századok – 1915

Értekezések - CSEKEY ISTVÁN: Az 1741: II. törvényczikk történetéhez és közjogi jelentéséhez 371

372 CSEKEY ISTVÁN. hűbériség különböző változatain egészen a XVIII. század absolutistikus állami szervezetéig, hanem a XVI. századtól kezdve lassan továbbhaladt a rendi igazgatás felé és ezt a jellegét egészen 1848-ig megtartotta : annak oka uralkodóink idegen voltában keresendő. Ha nemzeti királyságunk lett volna, bizonyára mi is keresztülestünk volna az absolutismus nagy államátalakító korszakán, és talán úgy kellett volna visszaállítanunk a XIX. század új eszméinek hatása alatt régi alkotmányunkat. Mivel azonban nálunk az absolut királyság a nemzeti függetlenség elvesztését jelentette volna, a rendi állam sikerrel akadályozhatta meg az absolutistikus központi hivatalnoki közigazgatás berendezését. És így a rendek küzdelme nemcsak a praerogativák ellen való küzdelmet jelentette (miként azt az osztrák írók vitatják), hanem egyszersmind a nemzet függetlenségének harczát is. A rendi korszakba illő patrimonialis természetű, igénytelen közigazgatási szervezet a XVIII. században lényegesen átalakul. Az 1722—23-iki országgyűléssel új korszak kezdődik a magyar közigazgatási szervezet történetében. Ez az országgyűlés maga több belső közigazgatási reformot alkotott, mint összes előző diaetáink együttvéve A bécsi belügyminisztérium levéltárában vannak »Fremde Gegenstände 2 ex 1723.« czím alatt két hatalmas kartonban (26. és 27. sz.) azok az iratok, a melyek kincsesbányái ez országgyűlés közigazgatási reformjai történetének és a melyeket magyar író mindeddig nem dolgozott fel.1 Tudtunkkal eddig csak Bidermann és Túrba használták őket, de nagyon felületesen, utóbbi úgyszólván csakis a trónöröklési jog történetére nézve, előbbi pedig a »Gesammtstaatsidee « támogatására. Ezek a Stahremberg és Kinsky királyi biztosságának iratai, de kitűnik belőlük, hogy a törvényczikkek egyes szövegezési stádiumaira vonatkozó tárgyalásokat a király részéről a széles látókörű Károlyi és a közigazgatási szervezetben felette jártas Sigray vezették. 1723-tól kezdve egyre élesebben domborodik ki a magyar közjogi felfogás és követeli magának az összmonarchiát czélzó központi intézményektől való függetlenítést. A közigazgatás képe átalakul úgy, hogy a pénzügy és hadügy kivételével a nádor a Magyar Társadalomtudományi Szemle VI. évf., i.sz.-ból.) Budapest, 1914, 4— 5. 1. 1 Már Thallóczy Lajos is figyelmeztet rájok. Az 1722/3. magyar országgyűlés törvényeinek közzétételéről. (Századok. XXXI. évf.) Budapest, 1897, 677. 1.