Századok – 1915
Értekezések - SZÁDECZKY KARDOSS LAJOS: Bethlen Gábor és Trencsén vármegye (1619–1629) - 353
360 DR. SZÁDECZKY KARDOSS LAJOS. Bethlen Gábor útiterve eredetileg Nagyszombat felé irányúit, de fennforgott a lehetőség, hogy ha a morvaiaknak sürgős segítség kellene, esetleg Trencsénen át egyenesen menne Morvába. Erről kér tájékoztatást Liptó-Szentmiklósról Thurzótól, »mert ha Dompér (Dampierre tábornok) rajtok kapdos és ki nem jő onnét (t. i. Morvából), nekünk nem Szombathoz, hanem egyenesen Fejérhegy alá kelletik mennünk s reá indúlnunk, az morvaiakkal megegyeznünk . . . mert valahol ellenségünket hallhatjuk és találhatjuk, egyenesen reájok kelletik mennünk, mert valameddig mezőn való harcz által dolgunk el nem válik, heában való dolog várak alatt való tekergésünk«.1 Számításában nem csalódott. Rózsahegyen, Szucsánon át (hol okt. 3-án volt) 2 Túrócz-Szentmártonba érve, okt. 5-én vette Thurzó tudósítását, és gr. Thum Mátyás »az csehországi generalis levelét«, melyet Thurzónak írt és Tiefenbach a fejedelemnek magának írt levelét, melyekből biztos értesüléseket szerzett arról, hogy Bouquoi csász. hadvezér a csehországi harcztérről aláindúlt s vagy elibe jő, s meg akar véle harczolni, vagy Bécs avagy Pozsonyhoz csatlakozik, mert táborban nem heverhet sokáig. Bethlen azért Thurzót arra kéri, hogy »tanácsolja a cseh és morva hadak egyesülését, a sziléziai hadak magok mellé vonását, hogy így a Rhédey hadával is egyesülve, őt magát is megvárva, teljes erővel vívják meg a döntő ütközetet«.3 Másnap (okt. 6.) már a nyitramegyei Bajmóczról Rákóczit is tudósítja a fejedelem, hogy »Bukoy oda fel hagyta a cseheket, Tampierral (Dampierre) megegyezett«. Siettesse azért a vármegyéket, hogy ha magoknak, édes hazájoknak s nemzetségeknek jót kívánnak, most segítsenek, mert ha itt elvesztik a csatát, bizony ők is rosszúl járnak. Keserűen fakad ki, hogy »bizony uram mostan kévántatnék, hogy minden magyar megmutatná hazájához való szeretetit, de a mint látom abban semmi sem lett ; én mellém eddig egy úr, egy nemes ember nem jött, hanem csak az erdélyi haddal vagyok ; én rajtam ha mi esik, nekem ne tulajdonítsátok uram, mert ha az jó országnak nem kell az maga megmaradása, mellém nem jővén senki, arról nem tehetek, egyedül 35.000 válogatott, összeszokott, jó disciplinatus hadnak nehéz állani, mindazáltal az szerencsét megpróbálom.4« 1 B. G. pol. lev. 141—142. 2 Tört. Tár 1885. évf. 466. 1. 3 B. G. pol. lev. 138. * B. G. pol. lev. 140—141.