Századok – 1915

Értekezések - SZÁDECZKY KARDOSS LAJOS: Bethlen Gábor és Trencsén vármegye (1619–1629) - 353

BETHLEN GÁBOR ÉS TRENCSÉN VÁRM EGYE. 361 Bethlen Gábor méltó elkeseredését megérthetjük, látva az ö éjjel-nappali fáradozásait, nagy költségét, buzdító levelei irogatását (legtöbbnyire sajátkezüleg, sokszor éjjel, az út fáradalmai közben), a mire a válasz egy-két lelkes úrnak (mint Thurzó Imre, Illésházy) kivételével a néma csend, a bátortalan tétovázás, a határozatlanság, a vár­megyék tétlen heverése. »Ha én ezt tudtam volna, — írta már előbb Illésházynak — bizony uram nehezen indíthattanak volna meg engemet békességes csendes állapotomból, kiváltképpen látván, hogy minden úr, főember mely igen igyekszik magát megvonni, az hadra oly nehezen veszi magát, mint az tűzbe hogy nem léphetnek«.1 Még az olyan főszövetségesnek hitt urat is, mint Thurzó Szaniszló, meg kellett intenie, hogy »mint Magyarországnak egyik főoszlopa ... ne viseljen neutralitast«, mert »ha ilyen intentummal vagyon ő kegyelme nemzetéhez, nekem igen illetlennek látszik« — írja a fejedelem Liptó-Szentmiklósról.2 Az ellenség felől érkezett hírek még inkább siettették a fejedelmet útjában. Okt. 6-án átkelve a túrócz—nyitrai határhegyeken, Bajmóczra, onnan Veszteniczre, majd Nagy­tapolcsánon át Galgóczra s a Vágón átkelve, okt. 9-én Nagy­szombatra vezette táborát. Itt sem időzött sokáig, okt. xi-én arról tudósítja Illés­házyt, hogy ott tovább nem mulatván, Pozsony felé meg akar indúlni ; arra inti őt is, hogy »semmit maga házánál nem mulatván, gyalogjával, lovasával és minden hadi appa­ratusával jöjön oly készülettel táborunkban, hogy ennek utánna utunkban mellettünk lévén, több velünk lévő urakkal és főrendekkel, valamit közönséges jónkra, megmaradá­sunkra feltalálhatunk, közakaratból követhessük azt«.3 Bethlen Pozsony alá vezette seregét s ott tábort ütött (okt. 14 ?). Ott fogadta Illésházy Ferenczet, a ki fivérétől mentegetőző levelet hozott, hogy miért nem mehet a táborba és hogy hová küldje Trencsénen át indított hadait (a Petne­házi ezredét). A fejedelem okt. 17-én írt válaszában csodál-1 Lőcsén 1619 szept. 30. M. Tört. Tár XXVII. k. 3. sz. 1. 2 B. G. pol. lev. 142. Ez az adat magában megczáfolja Gindel}­amaz állítását, hogy Thurzó Szaniszló lett volna, a ki B. G.-t támadásra bírta s hogy ő Erdélyben járt volna 1619 júl. havában (a minek én semmi jelét és nyomát nem látom). 3 B. G. I. G.-nak a nagyszombati táborból 1619 okt. 11. M. T. T. XXVII. k. 4. sz. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents