Századok – 1915

Értekezések - SZÁDECZKY KARDOSS LAJOS: Bethlen Gábor és Trencsén vármegye (1619–1629) - 353

Bethlen Gábor és Trencsén vármegye. (1619—1629.) I. közlemény. Bethlen Gábor, Erdély legkiválóbb fejedelme, Magyarország alkotmányos és vallásszabadságáért tudvalevőleg három hadjáratot viselt II. Ferdinánd császár-király ellen, előkelő szerepet játszván a harminczéves nagy európai háborúban s ezáltal mondhatjuk a világtörténelemben. Bethlen Gábor eme harczfciban s főként annak diplomácziai sikereiben kiváló szerepet játszottak trencséni főurak (főként Thurzó Imre, Illésházy Gáspár, Jakusith András, Szunyogh Mojzes és Gáspár, Ostrosits István és János, Petrőczi Miklós, Pál és Dániel stb.) és a főurak mellett a vármegye köznemessége. Ezt megvilágítani érdekében áll a hazai történettudománynak és bizonyára érdekelni fogja háromszáz év multán az egykori szereplők késő ivadékait is. Sajnos, az előbb felsorolt nagy családok azóta mind kihaltak, osztozván a magyar nemzet vezérlő nagy családainak tragikus sorsában ; de élnek a politikai nemzet nagy törzsökének, a köznemességnek ivadékai. Ez az első tekintetre inkább helyi érdekűnek látszó kérdés országos jelentőséget és időszerűséget nyer azáltal, hogy nemrég ünnepeltük főként Erdélyben Bethlen Gábor trónralépésének 300-ados évfordúlóját s az egész magyar nemzetnek van oka kegyelettel őrizni az ő emlékezetét, mert legjobb törekvései és alkotásai az egész nemzet életbevágó érdekei szolgálatára irányultak s van mit meghálálnunk neki lelkiekben és testiekben. A sors kedvezése úgy akarta, hogy mintegy erre az alkalomra kerüljön elő s jusson kezembe Trencsén vármegye egyik levéltárából (a régi dubniczi, ma máriatölgyesi egykori Illésházy-levéltárból) Bethlen Gábornak m. e. száz eredeti levele, melyeket ő (1619—29) főként hadjáratai idején e vármegye akkori főispánjához Illésházy Gáspárhoz intézett. Ezekből a levelekből s Bethlen Gábornak már kiadott nagyterjedelmű levelezéséből eléggé kidomborodik előttünk Trencsén vármegye szerepe a nagy szabadságharcz történelme körűi. Ezeknek emlékezetét kívánom itt felújítani. Századok. 1915. VII—VIII. füzet. 23