Századok – 1915

Értekezések - SZÁDECZKY KARDOSS LAJOS: Bethlen Gábor és Trencsén vármegye (1619–1629) - 353

354 DR. SZÁDECZKY KARDOSS LAJOS. I. Bethlen Gábor első hadjárata (1619). Azzal a merésznek látszó megállapítással kezdem fejtegetésemet, hogy — Bethlen Gábor életrajza írója Gindely Antal szerint — Bethlen Gábor hadfölkelésének eszméje nem Erdélyben, hanem itt a nyugati véghatáron fogamzott meg. Szerinte ugyanis Thurzó Szaniszló megismerkedett a cseh fölkelés főkezdeményezőjével, gr. Thum Mátyással, midőn ez a cseh sereg élén Bécset ostromolta és Thurn megnyerte őt a cseh szövetség eszméjének (1619 július havában). Magyarországba visszatérve, a Pozsonyban tanácskozó országgyűlést megbarátkoztatta az eszmével s Erdélybe utazott, hogy rábírja Bethlent : vesse latba kardját, álljon élére a protestáns pártnak Magyarországon s szerezze meg magának az ország koronáját. Bethlen haladéktalanúl határozott. Aug. 18-án tudatta a cseh fölkelők vezéreivel, hogy táborba száll és siet Morva felé, hogy velük, mint szövetségeseivel egyesüljön.1 Bethlen nem ily hirtelen határozott. Már előbb előkészítette a fölkelést. »Ilyen nagy dolognak — úgymond — derekas fundamentumot akarván vetni«, legelőbb is a török császárt nyerte meg az ügynek, hogy »az magyar nemzetet vegye jóakaratjában, oltalmában«. A második fundamentumot Csehországgal vetette meg, azáltal, hogy Prágába követet küldvén (1619 júl.), a csehekkel előzetesen megegyezett, hogy »az magyar nemzettel örömest együtt élnek, halnak, sőt arra igérik magukat, hogy valakit a magyar nemzet királyának választ, ők is azt eligálják maguknak«. A harmadik fundamentum volt a magyar urakkal való összeköttetés. Mindezeknek közös forrása Bethlen Gábornak mélyen érzett vallásossága és buzgó hazaszeretete volt. »Mikoron a magyar nemzetnek nyomorúlt sorsán gondolkodnám — írja Rákóczi Györgynek, Borsod főispánjának, a későbbi erdélyi fejedelemnek, 1619 aug. 18-án — meggyőzött nemzetemhez való igaz affectusom, az nagy Istennek igaz tisztelethez való nagy zelusom és magamban elvégeztem, hogy az Isten tisztessége mellett nemzetünknek szabadságáért kitámadjak, értvén ezen dologhoz kegyelmednek főképen több keresztyén atyánkfiaival (t. i. a 1 Gindely Antal : Bethlen Gábor életrajza a M. Tört. Életrajzok sorozatában 1880. évf. 19. 1.