Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Uj Nemzedék - 338

338 TÖRTÉNETI IRODALOM. 338 tudomány (Illés Józseftől). Kromayer und Veith: Autike Schlachtfelder in Italien und Afrika (Téglás Gábortól). Zavadil : Velehrady, Dévin a Nitra, Thallóczy-Jirecek-Sufflay : Albán oklevéltár, Baéagió Safvet : Bosnyákok és herczegóczok az izlám irodalmában (Ivaniő Józseftől), Fináczy : A középkor neveléstörténete (Eckhard Ferencztől) cz. könyvekről. — A folyóirat és könyvszemlerovatban különös figyelmet érdemel Szkunzevics Kornél közlése (Izsakov Vasziljevics Miklós emlékiratai III.) és sz-a. chuner : Angarn (Jahresberichte der Geschichtswissenschaft XXXV.) A füzetet két nekrológ (Réthy Lászlóról, Harsányi Pál-tói és Gerecze Péterről, Éber László-tói) zárja be. Turul. 1914. 3/4. sz. Benkó Imre : A Dubraviczky-család története. A család XIX. századi leszármazását és történetét ismerteti. — Wertner Mór : Kihaltak-e az Árpádok 1301-ben. A ma is virágzó Croy herczegi családnak az Árpádoktól, illetőleg II. Géza király száműzött fiától Géza herczegtől való leszármazását vitatja. — Miskolczy-Simon János : Hamisítványok Nógrádmegye levéltárában. A nagy családtörténeti író Nagy Iván családjára vonatkozó néhány hamisítványon kivűl Konárszky Balázs szklabonyai iskolamester és Vira János gyöngyösi káplán hamisítványait ismerteti. — Wertner Mór : Egy ismeretlen székely ispán. A Harapkicsaládra vonatkozó adatokat közöl, melyek Zsigmond király 1411. oklevelén szereplő Harapki János székely ispán személyének megállapítására szolgálnak. -—• ujabb czímeres levelek a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. A czímeres levelek csoportjának az 1912. év közepe óta történt gyarapodásáról számol be. — Családi levéltárak a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. A letéteményezett családi levéltárak átvételi és kezelési szabályzatát, továbbá az eddig letéteményezett családi levéltárak betűrendes jegyzékét közli. — A magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság üléseiről felvett jegyzőkönyveken kivűl közli a társaság 1914. évi működéséről beterjesztett titkári jelentést, br. Nyáry Jenő és Hattyuffy Dezső nekrológjait s ismerteti Barcsa és Sümeghy »Nemes családok Csanád vármegyében«, Eckhart »Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter« s Roman1 »Manuel de sigillographie française« czímű munkáit. Új Idők. 14. sz. Mekka. A Mekkához fűződő mohamedán regék, különösen a Kába regéjének ismertetése. — 15. sz. Szabó Ödön : Jeruzsálem kincsei. A Szent Sír templomát, Salamon templomát s az Omár mecsetjét írja le s a három vallás ezekről szóló legendáit. — 16. sz. Szikra : Divat és politika. A divat a politika titkos ágense, mint sok példa mutatja. A meghódított nép divatban is rákényszerül a hódítottat utánozni ; de ha kultúrája nagyobb, sokszor a hódító veszi föl az ő divatját. — 17. sz. A mi a katona mellét díszíti. Az osztrák-magyar hadsereg katonai érdemjeleinek leírása a Mária Terézia rendjel történetével együtt. Uj Nemzedék. 2. sz. Szittya Emil : Ausztria- Magyarország és a Balkán-kérdés. Jegyzetek, főleg Metternich emlékiratai alapján. — 8. sz. Pethó Sándor : Orosz katonai írók a magyar katonákról. Osten-Korff, Frolov, Muraviev, Iszakov emlékiratai az 1849. magyarországi invasióról mindig igen elismerőleg nyilatkoznak a magyar szabadsághrczosokról ; szerző bővebben a második váczi ütközettel foglalkozik. — 9., 10., 11. sz. Szakács Andor: Anglia és Magyarország. Anglia hivatalos politikája mindig magyarellenes volt, nemzeti harczainkban nemcsak hogy védelmét mindig hiába kerestük, hanem egyenesen rosszakaratot mutatott: 1848-ban Kossuth kereskedelmi szerződést akart kötni Angliával, de Palmerston