Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Uránia - 339

TÖRTÉNETI IRODALOM. 339 nem is fogadta ügyvivőjét, mert »a brit kormánynak nincs önálló Magyarországról tudomása, csakis úgy ismeri, mint Ausztriához tartozó részt, Kossuthnak és követének leveleit pedig elküldte Bécsbe. Ugyancsak lefoglalta és az osztrák követnek adta át Magyarországnak Angliában felszerelt hadihajóját is akkor, midőn a forradalmár Siciliával formaszerű diplomatiai összeköttetésbe lépett. Palmerston előre tudott az orosz beavatkozásról is, s kijelentette, hogy ha Oroszország nem volna rá elég, maga Anglia is fellép ellenünk. Ha az alkotmányos királyhű Magyarországgal így bánt az angol kormány, természetes, hogy a kikiáltott magyar köztársaság jegyzékét sem fogadta el, sőt az orosz támadás ellen tiltakozó Francziaországra is nyomást gyakorolt ; a Magyarország támogatását követelő ellenzéki sürgetésre Palmerston az alsóházban két ízben is nyílt hazugsággal válaszolt. A török udvarba külön követet küldött, hogy viszszatartsa Törökországot az orosz megtámadásától, s az ellenünk folytatott hadjáratra Oroszországnak a kölcsönt a londoni pénzpiacz adta. Tizenkét év múlva is csak folytatta Anglia eddigi politikáját, midőn a londoni bíróságok a bankóperben elmarasztalták Kossuthot. — 13. sz. Móricz Pál : Régi magyar vitézek. A Mária Terézia katonairend lovagjai. A kollini diadal emlékére 1757 jún. 18-án alapította a rendet a királynő, 1758-ban jelentek meg alapszabályai, melyek szerint csak nagy- és kiskeresztes tagjai voltak, 1765-ben szervezték a középkeresztesi fokozatot. 1810. és 1878-ban változtattak még a szabályokon. Első nagykeresztes tagjai voltak Daun Lipót gr. és Lotharingiai Károly herczeg, a királynő sógora, s aztán lcét magyar : Fogarasi Nádasdi Ferencz gróf és Futaki Hadik András gróf. — 17. sz. (folyt.) Első magyar kiskeresztesek ; nagykárolyi Károlyi Antal Ferencz gróf, Kerekes Zsigmond tábornok (sz. 1720-ban Nagyudvarnokon Pozsony megyében) ki 1760-ban báróságot is kapott, Rhédey János gróf ezredes, a szegedi Bechard János altábornagy, ki szintén báróságot kapott, valamint a trencséni Rosin Ignácz őrnagy, a veszprémi Török András János altábornagy, a jász-kún huszárezred parancsnoka és az esztergom Geissler Ignácz huszárezredes. Bethlen Ádám József gróf az erdélyi huszárok tábornoka, Barkó Vincze tábornok, a pécsi Petrovszky Ferencz és Graffenstein József huszárezredesek, mindkettő báróságot is nyert, Kiss Ferencz a székely huszárok ezredese, s az óriási erejéről híres Waldhütter Mihály alezredes, egy segesvári szász, ki még mint egy magyar gyalogezred főhadnagya szerezte meg ezt a kitüntetést, s később a nemességet is. Szerző bőven foglalkozik hősei életrajzi adataival, forrást ugyan nem nevez meg, de a »felül 300 embert elvesztettek «-féle magyarság (10. lap 1. hasáb, 4. kiadás) tanúskodása szerint valószínűleg németből fordított. Uránia. Április. Makoldy József : Casa matta. A kazamáta az erőd laktanyája s a lövöszerszámok raktára. Röviden ismerteti a régi és újabb magyar várak kazamátáinak jellegét. — Erdélyi József : Lelki erők a harczban. A háborúban a lelki erők is döntő fontosságúak. A vezérek magatartására s a tömeg-lélektanra jellemző történelmi példákat idéz. — Nagy Jenő : A világháború gyalogsági fegyverei és azok fejlődése. A nagyobb államok lövőfegyvereinek mechanikai leírása a XIX. és XX. században. — Tass Antal : A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. Befejező közlemény, mely a jelenleg is elfogadott elméletek végleges győzelmét adja elő, főleg Newton korszakos működése alapján. — Krónika : Uránia Színház, fiz Uránia újdonságairól számol be, melyek 20*