Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Történeti Szemle - 337

TÖRTÉNETI IRODALOM. 337 kapta ; joghatósága kiterjedt egész Moldvára és Havaselre. A püspökség szűkös anyagi viszonyait mutatja, hogy az új pápa, VIII. Kelemen, trónraléptekor több más szegény püspök mellett Quirininek is 150 scudi évdíjat utal ki. (Szerző ugyan 500-nak fordítja az eredeti szöveg : »scuta similia centum . quinquagintá«-ját !) — I. Bálán : 0 scrisvore Lespre Inocentiu Klein a Rómában a Baziliták kolostorában elhalt erdélyi gör. kath. püspök hagyatékában talált egyházi könyvek jegyzékét közli. — M. Theodorianlarada folytatja Kapisztrán Jánosról szóló tanulmányát. A firenzei zsinattal s a szt. Ferencz-rend kebelében kitört viszályokkal foglalkozik részletesen. — C. Auner : Episcopia de Baia, a moldovabányai — egykor szász és magyar telep — kath. püspökség története. Történeti Szemle. 1915. 2. füzet. Keller Imre : »História Francoruma czímmel Gregorius Turonensis krónikáját ismerteti ; beszél Gregorius írói egyéniségéről, a krónika beosztásáról,' keletkezésének időpontjáról, az egyes könyvek chronologiájáról, forrása ról, nyelvéről; oly kérdésekről tehát, melyek mindegyikének igen nagy irodalma van. — Érdekes munkát végzett Balanyi György : >>Magyar vonatkozások Gerhoh reichersbergi prépost műveiben« cz. czikkében. Gerhoh prépost, az investitura-harcz ezen érdekes publicistájának magyar vonatkozású feljegyzései közül az első azt bizonyítja, hogy Szent László még 1094-ben is jó viszonyt; tartott IV. Henrik császárral, a mit eddig is következtethettünk II. Orbán pápának Kálmán királyhoz intézett leveléből. IV. Henrik méltatlanúl üldözött második felesége, Praxedis, ugyanis László udvarához menekült, a hol közeli rokonai éltek. De —- a kiadatástól való félelmében — innen is kénytelen volt tovább futni, a mi azt bizonyítja, hogy László és IV. Henrik között még ekkor is szoros viszony állott fenn. A második magyar feljegyzés alapján — a mely már régebben is foglalkoztatta történetíróinkat — megállapítja szerző, hogy II. Géza és Mánuel császár között 1149-ben háború volt kitörőben, melyet csak a magyar püspökök közbelépte akadályozott meg. A további két feljegyzés Gerhoh magyarországi követségével és Lukács esztergomi érsekkel, illetve a magyar királyság álláspontjáról nyújt felvilágosítást III. Sándor pápával szemben. — Erdélyi László : t> Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdéseit cz. czikkének harmadik részében a következő kérdésekkel foglalkozik: i. Szolgáknak nevezték-e a szabadokat is ? 2. Mi a szolgaság és szabadság igazi jegye ? 3. Helyes-e a félszabad elnevezés ? 4. Szabad-e a vulgaris, pauper, plebeus ? 5. Melyek a szabadok osztályai a XI. században ? — László József : Idegen pénznemek hazánkban a XIII. században czímű közleményének első részében afriesachi pénznek hazánkban való elterjedésének okaival, a pénzek keletkezési helyével, súlyával, érez- és forgalmi értékével foglalkozik. A friesachi pénzek uralmának időbeli tartama a XIII. század első fele, területi átterjedésüket nem ellenőrizhetjük. Hatásuk a magyar pénzverésre a XIII. század végéig terjed. — Fraknói Vilmos : <>IV. Béla állítólagos siciliai királysága« czím alatt Lorenz egy állítását czáfolja. Kimutatva, hogy IV. Inczének vonatkozó levele semmi okot nem ad IV. Béla, illetve fia állítólagos siciliai királyjelöltségének feltételezésére. — Gagyi Jenő : »Az orosz-román érintkezés történetéből« czím alatt Silviu Dragomir két kötetét ismerteti, melyek a román-orosz, különösen egyházi összeköttetések történetét tárgyalják. — Az Irodalom-rovatban könyvismertetéseket olvasunk. — Pasteiner Iván : A magyar politika-Szá zadok. 1915. V—VI. füzet. 22