Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Revista Catolică 336

336 TÖRTÉNETI IRODALOM. 336 tagadott franczia hagyományokat : a vallásos szellemet és a Napoleonkultust. — 7. sz. Harry : Russel-Dorsan hareztéri levelei. Folytatás. Kisebb fontosságú epizódokat beszél el. Ország-Világ. 1915 3. szám. Adjunctus : A külügyminisztérium. Visszapillantást vet a külügyminiszteriumi épület keletkezésére. — Markó Miklós : A magyar gyalogezredek múltjából. Harminezhat magyar ezred rövid ismertetése. — 5. sz. M. M. : Görgei Artúr 97-ik születésnapján. Rövid megemlékezés. — 7. sz. Markó Miklós : A kassai 34-es gyalogezred történetéből. Az ezred, mely ezidőszerint I. Vilmos német császár nevét viseli, s a híres 1848-iki kilenczes vörös sipkások utódai, tavaly februárban ünnepelte félszázados évfordulóját annak, hogy 1864-ben a Schleswig-Holsteint megszálló osztrák csapatok között az ezred a híres ostendei vasdandár legvitézebb ezredeként szerepelt. — A kassaiak házi ezredét báró Kökényesdy László ezredes alapította és 1734 május 14-én teljesen felszerelve adta át III. Károlynak. Szerző a száz év előtti eseményekről emlékezik. — 8. sz. Jakson Heines : A Markó-család jelenlegi és egykori katonái. Id. Markó József leszármazottjairól, kik közül huszonnégyen küzdenek a harezmezőkön. — 10. sz. Markó Miklós : Huszárezredeink múltjából. A 16. közös huszárezred hőstetteit ismerteti. — 11. sz. Markó Miklós : Paskievics tábornagy dicsérete az 1848—49-iki magyar honvédtüzérségről. Az első magyar honvédtüzérség működését ismerteti néhai Tipula Gyula, Görgei Arthur egykori szárnysegédének egykori naplója után. Pester Lloyd. 1915. 92. sz. Neugeboren Emil : Bismarck über den Weltkrieg. Bismarck beszédeiből, leveleiből, tudósításaiból és irataiból azon adatokat gyűjti össze, melyekből megállapítható, hogy Bismarck a mostani háborút előre látta és megjósolta. Franczia-és Oroszország részvételét a háborúban határozottan megmondta előre. Hogy Német- és Francziaország közt még egy leszámolás lesz, azt ismételve hangsúlyozta, különösen az 1887 január 11-iki parlamenti beszédében. Hogy Angolország is Franczia- és Oroszországhoz fog csatlakozni, azt természetesn előre nem láthatta. Csak annyit hitt, hogy egy franczia—orosz háború az angoloknak hasznára lesz ; mert ő ismerte az angolokat a vesékig. Hogy a világháborúnak a Balkán lesz a gyújtópontja, arra nézve nyilatkozataiban nincs támasztó pont. De hogy az előre sejtett nagy háború rettenetes küzdelemmel fog folyni, ebben a tekintetben Bismarck nem áltatta magát. Az 1887-iki beszédében a 70-iki franczia háborút gyerekjáték nak mondotta a kitörendő világháborúhoz képest. Nem kételkedett abban, hogy Németország egy franczia-orosz háborúból is győztesként fog kikerülni. Pesti Hirlap. 1915. 87. sz. K. J. : A dunai flotilla történetéből. Az 1787-iki orosz—osztrák—török háborúról, melyben a dunai flotillának kiváló szerepe volt. Revista Catolica. 1915. I. Ch. Karalevskif : Bernardino Quirini, episcop de Argeq. Szerző részben a saját, részben a Filitti római levéltári kutatásainak új adatai nyomán foglalkozik a kalocsai érsekség argyasi suffraganeus püspökségének történetével. Schiopul Péter moldvai vajda kérésére küldött ki XIV. Gergely pápa 1591-ben a dunai fejedelemség katholikusai részére püspököt ; a vajdától ajánlott Arsengo Jeromos chiosi szerzetest, mert a kapuczinus rend tagja volt, nem nevezhette ki, hanem az állást a velenczei Quirini francziskánus kapta meg. Székhelye a bakai kolostor volt, czíműl pedig az egykori argyasi (Arges) püspökség czímét