Századok – 1915

Történeti irodalom - Fináczy Ernő: A középkori nevelés története. Ism. Békefi Remig 304

306 TÖRTÉNETI IRODALOM. 306 Cassiodorus iskolája Vivariumban, szent Bonifácznak német- s Beda Venerabilisnak angolországi tevékenysége. A világi papság műveltségének fokozására meg szent Chrodegang szabályzata volt nagy hatással. Nagy Károlylyal a nagyméretű birodalmi politika mellett a művelődés is magasabb színvonalra emelkedik. A császári udvarban nevelt gyermekek és a felnőttek akadémiaszerű művelése nagy hatással volt a társadalomra is. De az előkelő felfogású uralkodó egyenest belenyúlt a népnevelés ügyébe is. 802-iki capitularéjában elrendeli, »hogy mindenki küldje el fiát a betűk megtanulására és a fiú minden igyekezetével maradjon meg az iskolában mindaddig, míg jól meg nem tanulta az olvasást«. Nagy Károly hatása alatt rendeli el a 789-iki aacheni zsinat, hogy olvasó gyermekek részére minden monostorban és székesegyháznál kell állítani iskolát, a melyben olvasást, írást, számolást, éneket és nyelvtant tanítsanak. Maga a császár meg 802-ben meghagyja, »hogy minden papot vizsgálatnak kell alávetni, hogy van-e kellő műveltsége, hogy jártas-e a nép tanításában s a prédikálásban és elsajátította-e az ismeretek minimumát : az olvasást, írást, fogalmazást, számolást, éneket s megérti-e az evangéliumot ?« Az egyházi iskolázás a monostorokban, a plébániákon és a székesegyházaknál megyen végbe. A műből részletesen megismerjük a monostorok belső és külső iskoláját s az itt végbemenő nevelést és fegyelmezést, a napirendet, a diákéletet s a tantárgyakat a hét szabad mesterség alakjában (grammatika, rhetorika, dialektika, zene, számtan, geometria és csillagászat). Ezek tanításának módja, rendszere, eszköze és anyaga a külföldön egészen azonos a magyar monostori és káptalani iskolákéval, melyek a Századok olvasója előtt már 1896 és 1897 óta ismeretesek, — a mint szerző e tényre maga is rámutat. A középkori lovagok és iparosok nevelése takaros összefoglalásban jelenik meg előttünk, gondos reflexióval a hazai viszonyokra. A Scholastika megszületésétől kezdve végigvezet szerző a nominalismus és realismus küzdelmén, a humanistikus irány szárnypróbálgatásán és a szent Bernát által erőteljesen képviselt mystikus irányzaton egész az Aquinói szent Tamás által rendszerbe foglalt scholastikus theologiáig. Itt jutunk arra a térre, a hol az újszülött iskolának, az egyetemnek munkája végbement. A középkornak eme sajátlagos iskoláját, a Studium generalet szerző az eddigi tudományos vizsgálatok világánál mutatja be, fősúlyt helyezve a két fő egyetemi typusra, melyekhez a mintát a párisi és a bolognai egyetem szolgáltatja. Ezek keletkezésén