Századok – 1915
Tárcza - Nagy Géza †; írta: k. z. 225
TÁRCZA. 225 végleg itt hagyott bennünket, szintén még hosszú ideig fog nekünk hiányozni. Emlékét meg nem szűnő kegyelettel fogjuk megőrizni. Nagy Géza. (1855—1915-) Nagy Géza régebben megjelent tanulmányaiból együvé kötött convulutum fekszik előttem. Ügy kezdődik : »Hol kezdődik a világtörténet ? beletartozik-e az ú. n. történelem előtti kor ? mikorra lehet tenni az idővel mérhető s az eseményeket legalább általános körvonalakban föltüntető történelmi korszak kezdetét ?« (Századok, 1899, 677 o.) S így végződik : »Lesz elég időnk — két vagy harmadfél száz év — nemzeti egyéniségünk tartalmának teljes kifejlesztésére és megizmosodására, hogy a mikor be fog következlni az a nagy socialis forradalom, a melynek áldozatul esik a nyugati civilisatio, nagy méretekben érvényre jusson a magyar nemzeti egyéniségben rejlő összetartó és egyensúlyozó erő s megmentse a kulturának Európában kifejlett alakzatát a végleges megsemmisüléstől. Igazában ekkor fog kezdődni világtörténelmi hivatásunk, a mely akkor jut feladatának magaslatára, ha új virágzásra juttatja ezt a kulturát. Ilyennek hiszem, ilyennek látom én tájunk jövőjét«. (Oj Magyar Szemle, 1902, 39. o.) Jégkorszakokon keresztül derengő múltban és profecziák szaván szóló jövőben van a két végpont ; s a mi közéjük esik : fáradt testen áttörő erős akarat, mélységes tudáson alapuló hit, végtelen sok munka, a »délibáb« vádja, egy csonkán maradt nagy világtörténelem s azonkívül számos apró torzó, a miből emberit meghaladó munka volna ezt az egységes nagy világnézleten alapuló életet, a Nagy Gézáét, hiány nélkül reconstruálni. Nagy Géza életmunkáját áttekintve s rendszerezve azt az idestova másfélszáz czikket, tanulmányt, művet, a mi tolla alól fakadott, igen könnyű belőlük a problémát, a módszerül szolgáló segédtudománybeli kutatásait és tudományos üzemének melléktermékeit kihámozni. A probléma, a mely szüntelen foglalkoztatja s a melynek legkorábban kimutatható czikkétől (az Egyetértés 1877. évfolyamában) kezdve minduntalan visszatér : a magyarság eredetének kérdése s a mi nála ezzel egyértelmű : a középázsiai népeltolódások kutatása, a magyarság ázsiai rokonsága, fajisága s a türk kérdéssel a legszorosabban egybefügg : a skytha-kérdés. Ezt a problémát szolgálják közvetlenül nagyobb tanulmányai : a skyták nemzetiségéről (1895 és 1905), Magyarország történetéről a népvándorlások korában (1896), a honfoglalókról s azoknak a türkökhöz való viszonyáról (1907, 1908), mint kutatásának apróbb ered-Századok. 1915. III—IV. füzet. 15