Századok – 1915

Történeti irodalom - Berzeviczy Albert: Aragoniai Beatrix királyné életére vonatkozó okiratok. Ism. Csánki Dezső 175

TÖRTÉNETI IRODALOM. 179 kozó tartalmi kivonat (rubrum) után, de attól, valamint az okirat szövegétől is egy-egy üres sorral elválasztva, mi által e jelzetek eléggé szembe tűnnek. Az anyag legnagyobb részét : 142 darabot a modenai Estelevéltár szolgáltatta, »ez a kimeríthetetlen kincsesbányája a XV—XVI. századbeli magyar történelmi vonatkozásoknak«. Második helyen áll a milanói levéltár 60 darabbal. A harmadik helyen pedig a mantovai Gonzaga-levéltár, melynek 50 darabja a kiadvány Függelékébe került. A többi iratot vagy okiratot a velenczei állami levéltár (16) és Szent Márk-könyvtár (6), a firenzei levéltár (3), a nápolyi Biblioteca Nazionale (2), a brüsszeli állami levéltár (11), a drezdai állami levéltár (9), a párisi Bibliothèque Nationale (4), a bécsi városi levéltár (4), a boroszlói és bécsi egyetemi s a neuhausi Cernin grófi levéltár (1—1), a bécsi cs. és kir. udvari és házi levéltár (4), a magyar levéltárak közül a selmeczbányai városi (19), a nemzeti múzeumi (13), a kassai városi (11), a körmöczbányai (4), a bártfai (3), a galgóczi gróf Erdődy-féle (3), a pozsonyi városi, eperjesi városi és esztergomi káptalani (1—1) s a m. kir. Országos Levéltár (7) szolgáltatta. Ez az egyszerű összeállítás legékesebb bizonysága a kiadó nagy utánajárásának s a kiadott, különben is nagyon megválogatott anyag rendkívüli értékének. A közölt, összesen 375 okirat legnagyobb része, t. i. 256 darab olasz nyelven van írva ; 109 pedig latinul és 10 németül. Mindezeknek majdnem fele, t. i. 153 Beatrix királyné saját levele, illetve decretuma, vagy az ő meghagyásából készült okirat. Nem mélyedhetek bele e helyütt a kiadvány belső tartalmának részletes ismertetésébe. Föntebb már jeleztem, mely irányban gazdagítják tudásunkat, különösen az olasz eredetű levelek és okiratok. S helyesen jegyzi meg Berzeviczy, hogy »ez az okirattár tulajdonképen olybá veendő, mint Beatrix életrajzának melléklete s ép ezért bevezetésül hozzá maga az élet- és korrajz szolgál«. Ez az életrajz tehát jelen okirattárnak legméltóbb magyarázata. E mellett azonban az e kötetben közzétett történelmi emlékek a szereplők és korviszonyok minden oldalú ismeretének közvetetlen bő forrásai. De a Beatrix életrajzában felhasznált forrásanyagon kívül is nyújt e kötet számos új,rendkívül fontos, főleg a kor és műveltségi állapotok ismeretére nézve nagyérdekű okiratokat. Ilyen például a brüsszeli állami levéltárból való, Beatrix királynétól eredő s többnyire a magyarországi bányavárosokra vonatkozó néhány rendelet, továbbá a bécsi cs. és kir. állami levéltárban őrzött okirat, mely egész terjedelmében tartalmazza a bányakamarának az i486—1491. évekről szóló, eddig csak brüsszeli kivonat nyomán ismert számadásait ; 12*