Századok – 1915

Értekezések - THALLÓCZI LAJOS: Évszázad 1814–1914. 113

ÉVSZÁZAD 1814—I9I4. "S Szükség továbbá, hogy történetünket nem elszigetelten, hanem a szomszéd népekével kapcsolatosan írjuk meg, különben egyoldalúságba esünk. Helyzetünk és erőnk túlbecsülését, a nemzeti elfogultságot kerüljük, ennek levet -kőzése nélkül politikai állásunkat soha nem fogjuk fel helyes nézőpontból. Mint együtt élünk a monarchia és Európa népeivel, úgy egyeknek kell elismernünk a jólét és műveltség, a jog és szabadság, a népek és emberiség érdekeit. Ugyancsak gróf Mikó Imre az 1868. évi május hó 14-iki közgyűlésen végigtekint történetünkön a mohácsi vészig és óva int a viszálytól s buzdít egyességre. Kívánja, hogy történetünk nagy tanulságait fordítsuk hasznunkra. »A belviszályok miatt — úgymond — önmagával annyiszor meghasonlott, úgyszólván kettészakadt nemzeti akarat a legnagyobb veszély napjaiban, a megpróbáltatások sanyarú éveiben újra egyesült. Mindezt ama mély meggyőződésem mondatja ki velem, hogy nekünk a béke és egyetértés legelső, legfőbb, sőt életszükségünk. Vagy tán a szabadságnak nincs ránk az az összefűző hatása s egyesítő ereje, a mi volt a szolgaság állapotának ? Szomorú, ha így van, de én ezt nem hiszem s emlékeztetem hazámfiait ama baljóslatú mondatra, mely azt hirdeti nemzetünkről : »jármot nem tűr, szabadságával élni nem tud«. Jugi impatiens, libertati incapax. Mutassuk meg, hazámfiai, hogy ez nem igaz, hazánk alkotmányának és nemzeti önállásunknak megszilárdítására és megvédésére való szorosabb egyesülésünk által. Fontoljuk meg, hogy egymással való versengéseinket kárörömmel nézik politikai ellenfeleink. Ne adjunk mi magunk alkalmat arra, hogy ezt hasznukra fordítsák ! Épen a mily magasztalólag szólott tömör egybetartásunkról 1850—1860 között Európa, oly bámulva fogja kérdezni, ha meghasonlásunk bekövetkeznék : a szabadságban vagy bennünk levő minő átkos szellem tette e csodát mi velünk ? Azonban bízzunk nemzetünk józanságában s a benne 3-ejlő erkölcsi erő életképességében. Legyünk egyetértők ! A legnagyobb halandó is törpévé lesz a haza felséges képe, a nemzet törvényesen nyilvánult akarata előtt. Ennek hódolni mindenki tartozik. E meghódolásban áll a valódi nagyság.« Ezt a prófétai ihlettől áthatott nyilatkozatot követi Horváth Mihály elnöki megnyitója 1868 szeptember 21-én a kolozsvári gyűlésen. A történelem — így szól — a nemzet közérdekeltsége. S e tudományágban szerinte háromra van szükség ; ezek : 8*