Századok – 1915

Melléklet - Hellebrant Árpád: A magyar történeti irodalom 1914-ben 1-76

A HADSEREG ÉLELMEZÉSE AZ 1788 — ÇO-IKI HÁBORÚBAN. g> az élelem és a takarmány a regulamentáris árakon nem volt beszerezhető. A megyének be kellett mégis szereznie és a hiányt házipénztárából (domestica) pótolta. Ezt a pótló összeget deperditának nevezték. A deperdita mennyisége Magyarországon II, József korában már félmillió forintra emelkedett. Igen jelentékeny összeg, ha meggondoljuk, hogy az egész évi hadiadó csak 4 és fél millió forintot tett ki és hogy mind a bellicát, mind a domesticát csak az adózó nép fizette. Ezért a császár, ki minden téren a pénzgazdaságot volt hajlandó előmozdítani, a deperditának készpénzben való megváltását követelte a megyéktől, viszont azonban a kincstári kezelést akarta behozni, úgy hogy a katonai igazgatás maga vásárolja össze, mire szüksége van, természetesen piaczi áron. Azok a magazinumok, katonai raktárak, melyek még most is találhatók nálunk, jobbára ezen korban épültek. El volt határozva, hogy a gyalogság ellátását 1787. november i-én, a lovasságét pedig 1788. május i-én veszi át az állam.1

Akkorra azonban kitört a török háború. Talán soká időztünk az előzményeknél, de hisz ez történetünknek egyik legelhanyagoltabb része. A mobilisatiót 1787. szeptember 4-én rendelte el a császár, minek rögtöni következése az árak roppant felszökése volt. Már szeptember 8-án panaszkodik a miatt a haditanács.2

Ennek más oka is volt : rossz volt a termés és különösen az északkeleti megyék éhínséggel küzdöttek. Nyomban megkezdődtek a tanácskozások a kanczellária és a haditanács közt, az új főhadibiztosnak, Lovász Imre kir. tanácsosnak részvételével ; hogyan kellene a körülbelül 250.000-nyi sereg ellátását biztosítani, mely 1788 tavaszán száll majd táborba. Meg voltak győződve arról, hogy maga Magyarország képes lesz előteremteni a szükséges mennyiséget. És pedig : 500.000 mázsa lisztet, 750.000 mérő gabonát, 1,150.000 mázsa szénát és 1,800.000 mérő zabot Még inkább képes előteremteni a szükséges ökröket, melyek árát 77—88 forintban állapították meg párjával, és a lovakat. Pénz volt bőven, II. József kitűnő gazda, a hosszú béke évei nagyon megnövelték a monarchia segédforrásait ; a bécsi bank jegyeit nemcsak, hogy teljes ezüst értékben fogadták el, hanem nagyobb összegeknél még rá is fizettek, könnyebb szállíthatóságuk miatt. Azon mult tehát minden : megadják-e minden czikknek megfelelő, méltányos árát?8 1 Kanczelláriai levéltár 7625/1786. 2 1787. 12776. kancz. levéltár. 3 1787. 13501. szám. kancz. levéltár.