Századok – 1915

Tárcza - B. Sz. L.: Forgách Ferencz évkönyveinek pécsi codexe 105

TO6 TÁRCZA. Innen, a Ç2. laptól a (2. könyv végétől) kezdve az egész kézirat mindvégig Forgách sajátkezű fogalmazványa. Ezen körülmény teszi a codexet elsőrangú történeti kútfővé. A kézirat szövege a 633. lapon végződik, a 22-ik könyvvel. Közben több beírt lapot kihúzott, törült, sőt ki is metszett maga a szerző. A 634—638. lapok üresek, a 639-ik (meg nem számozott) oldalt képezi Forgáchnak 1566 deczember 2-ikán Bornemiszához írt eredeti levele, a 640—641. lapok üresek, a 642-ik ezen levél borító lapja czímezéssel, végül a 634/4-ik lap szintén üres. A szöveget a szerző javításai, pótlásai, Forgách Simontól, Istvánffy Miklóstól és egy harmadik, ismeretlen egyéntől származó észrevételek kísérik. Forgáchéi mindig magyarúl, Istvánffytól és a harmadik kéztől eredők túlnyomó részben latinul. A példányra néhány esetben rávezették Forgách Simon megjegyzéseinek latin fordítását is. Ezeket az észrevételeket lemásoltatta Istvánffy a saját példányára is (jelenleg az Eszterházyak könyvtárában van) és így Toldy is közli azokat néhánynak kivételével, a mik a másolásnál elmaradtak. Megfigyelésre érdemes az is, hogy Istvánfiynak •ezen kéziratában található megjegyzései jóval enyhébbek azoknál, a melyeket a saját példányába bejegyzett. A codexet a könyvtár rendezésekor hibásan Bornemisza Pál munkájának tulajdonították (Nota. Manuscripta de rebus Hungaricis fuerunt Episcopi Transilva niensis Pauli Bornemissa, referunt gesta ab anno 1551 usque 1572. Sub K. IV. 17.). Az első lapján a Makkabeusok 2. könyve 2. fejezetéből vett egy mondás olvasható, továbbá Klimo György pécsi püspöknek 1734-böl való exlibrise látható. Tehát az ő tulajdonából került a pécsi püspöki könyvtárba. A kézirat néhány hasábját pontosan összevetettem a Toldy-féle akadémiai kiadás szövegével. Ez az eljárás azt mutatja, hogy vagy már az Istvánffy részére készült másolat nem egyezett meg Forgách eredeti fogalmazványával, vagy a Mayer Fidél készítette másolat lehetett hibás, de tény az, hogy az akadémiai kiadás szövege rossz, magában is gondatlanul készült s lényegesen eltér a pécsi codex szövegétől. Szégyenletes lenne a magyar kritikai forrástudományra, méltatlan eljárás Forgách iránt, ha az ő munkája gyanánt tovább is a hibás, többszörös gondatlan másolás után készült szövegre hivatkozunk. Ha az akadémiai kiadásnak már fogytán lévő kötete új kiadás alá kerül, mindenesetre ezt a pécsi codexet kell az új alapjáúl használni. B. Sz. L.