Századok – 1914

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A moldvai csángók eredete 545

554 DK. KARÁCSONYI JÁNOS. Az a másfél esztendő, a mit Márkái Jakab az egyházi hatóságokkal való vesződésben volt kénytelen eltölteni, majdnem tönkre tette minden igyekezetét. Az első fellépés varázsa elmúlt, ellenfelei az első meglepetésből fölocsudtak és megkeményítették magukat az ellenállásra. Midőn Márkái Jakab visszajött és 1439 április havában megérkezett a Szerémségbe, oly hatalmas ellenállással találkozott, szerzetestársait annyira üldözték és bántalmazták különösen Kamoncz városában, hogy karhatalmat kellett a támadók ellen kérnie. Albert 1439 május 28-án adta ki a rendeletet a kalocsai érseknek és az országbírónak, hogy Márkái Jakabot és társait különösen Kamoncz ellenséges polgárai ellen segítsék.1 A karhatalom 1439 július végén megérkezett, mert a király az ország összes hadierejét a szalánkameni táborba rendelte és augusztus 10-re maga is csaknem Kamoncz-czal szemben Kabol (most Ko vil) városához érkezett. Márkái Jakab az ország főpapjaitól és főuraitól támogatva, most már keményen lépett föl a kath. egyházba visszatérni nem akaró papok ellen, s nevezetesen a belcsényi papot, Újlaki Bálintot törvényszéke elé idézte. Mivel pedig ez megtérni nem akart, átadta őt a világi hatóságnak, nevezetesen a kamonczi bírónak és ez tömlöczbe vetette. Ámde Újlaki Bálint párthívei közül egy Bálint nevű kamonczi szabó föllázította a népet, odarohantak a városházához és Újlaki Bálintot a tömlöczből kiszabadították.2 Ez oly vakmerő tett volt, hogy végleg szakításra vezetett a szerémségi magyar husziták és a magyar királyi hatalom közt. Vagy menekülni, vagy keményen bűnhődni kellett. UjlakiBálint papés követői, kivált természetesen a bölcsényiek a menekülést választották, s hihetőleg hajóra ülve, éjjel túlhajóztak a szalánkameni réven és attól kezdve nagyobb akadály nélkül eljutottak az Aldunán, majd a Szeret folyón Moldvába. De miért épen Moldvába, miért nem a közelebb eső Boszniába vagy Törökországba mentek ? A politikai állapotok adják meg ennek a magyarázatát. 1431-ben ugyanis az egyik litva nagyfejedelem, Szvidrigál arról álmodozott, hogy Csehország királya leszen és e végből szövetségbe lépett a csehországi husziták táboritáknak hívott részével. Vele szövetségben állott Sándor moldvai vajda is és így a Csehországból menekülő huszitáknak, e 1 Fejér: Cod. Dip. XI. 264—66. 1. 2 Fermendzsin : Acta Bosnae 173—74. 1.