Századok – 1914
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A moldvai csángók eredete 545
A MOLDVAI CSÁNGÓK EREDETE. 551 De e huszitismus sehol másutt oly erősen meg nem gyökeresedett Magyarországon, sehol másutt oly éles, véres, kiegyezhetetlen ellentétbe nem került a magyar katholicismussal, mint Szerém vármegyében. Régtől fogva tudjuk azt is, hogy ennélfogva a szerémségi husziták egy része Moldvába futott ; de két dolog nem volt eddig pontosan meghatározva, melyik évben történt e futás ? és miért mentek a kibúj dosottak épen Moldvába ? A Dunának a mai Szerémújlaktól Szalánkamenig terjedő része nem csupán napjainkban virágzó gazdag vidék, hanem a XV. században is az volt. Jó földje, kedvező éghajlata miatt bőven adta a gabonát, de különösen a finom gyümölcsöket és borokat. Azért már ekkor jelentékeny városok élénkítették a Duna jobb- és balpartját. Nevezetesen ilyenek voltak Szerémújlak, a híres, gazdag Ujlaky család székhelye, Bánmonostora, a szerémi püspök lakhelye, Cserögy, Kamoncz vagy Kamancz, Károm (most Karlócza) és Szalánkamen, a balparton pedig Futak, Vásáros-Várad (a mai Újvidék helyén) Kabol, Kisdi és Titel. Futakkal szemben, de kissé beljebb a hegyek közt ott volt egy Belcsény vagy Bölcsény nevü város is, szintén jeles bortermeléssel. Neve ma is fennmaradt, csakhogy az utóbb odaköltözött szerbek a l hang helyett o-t mondanak és így a czementgyáráról híres Beocsint csinálták belőle. E vidék gazdag polgárai messze vidékek lakosaival összeköttetésben állottak, mert mint bor- és gabonakereskedők a Dunán messzire elszállították portékáikat. Azonkívül gazdagok is voltak, tehát módjukban volt gyermekeiket messze földre küldeni egyetemek, főiskolák látogatása végett és így a nagyvilágban előforduló nevezetes politikai vagy vallási eseményekről könnyen tudomást szerezhettek. Gazdagságuk bizonyos fokú függetlenséghez is juttatta őket, úgy, hogy földesuraik nem oly könnyen tudták náluk akaratukat kivinni, mint másutt. E lakosság és annak papjai természetesen szívesen fogadták Husz hittételeit, mert azok a papoknak az ő püspökeikkel szemben, a polgároknak az ő feljebbvalóikkal szemben önállóságot biztosítottak. Husz tétele szerint a püspök nem vonhatta meg a paptól az igehirdetés jogát, nem függeszthette föl az isteni tisztelet tartását, nem is követelhette a fizetést magának, a polgárok pedig csak akkor tartoztak engedelmeskedni, ha elöljáróik bűntelenek voltak. Ehhez járult még az újság ingere, hogy a Szentírást egész terjedel-
