Századok – 1914
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A moldvai csángók eredete 545
552 DK. KARÁCSONYI JÁNOS. mében (nem csupán részben1 , mint eddig) olvashatták és a szent-áldozást két szín alatt végezhették. Kapvakaptak tehát annak a pár heves természetű fiatal papnak tanításán, a kik 1410 — 16 táján Prágában megfordultak és a hitújítók buzgalmával, szertelenségével hirdették Husz János tételeit szülőföldjükön. 1416-ban megkezdték az egész Szentírás fordítását is magyarra és körülbelül 20 évig minden nagyobb bántódás nélkül, — bár sokszor csak bujdosva erdőkben, pusztákban tartották istentiszteleteiket és áldoztak két szín alatt. De midőn 1436-ban Zsigmond király megkötötte a csehekkel az egyezséget, azonnal követelte, hogy ezt Magyarországon is fogadják el és a magyar husziták térjenek vissza a kath. egyházba. E czélból a római pápa, a baseli zsinat és maga Zsigmond király is a pápai állam anconai márka (Marchia) nevű kerületében Monte Brondone-n született és legtöbbször Márkái Jakabnak hívott Jakab ferenczrendű szerzetest, a szigorú ferenczrendűek vicariusát bízta meg, hogy ez társaival együtt végig menjen Magyarországon és a huszitákat szólítsa föl a kath. egyház tekintélyének elismerésére. Míg Zsigmond király élt, minden nagyobb baj nélkül ment ez. Az esztergomi, váradi, erdélyi, csanádi egyházmegyékben mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták Márkái Jakabot és kísérőit. Egy pár tüzes szentbeszéd megtette a hatást és az eltántorodott nép visszatért. 1437 elején ért Jakab térítői útjában a bácsi (kalocsai) egyházmegyébe. Kezdetben itt is meghódoltak előtte nem csupán a világiak, hanem az eltántorodott papok közül is többen, de csakhamar 1437 június havában nagy ellenállás támadt épen Szerém és Valkó megyékben a Duna és a Száva közén. Oka ennek főleg az volt, hogy Márkái Jakab kiterjesztette működését az ágyasttartó papokra is. Már pedig a jó szerémi bor hatása alatt, de meg látva a szomszédságukban lakó rácz papokat is, a szerémségi kath. papok nagyobbrészt ágyasságban éltek. Kezdtek mindenféle kifogást tenni, különösen pedig azt állítani, hogy nem is terjed ki hatalma a Szerémségre, mert hisz ő az eretnekek megtérítése végett küldetett, ámde a Szerémségben eretnekek nincsenek ; menjen Bosnyák- és Szerbországokba, ott vannak az eretnekek, térítse azokat.1 Különösen a pécsi egyházmegyéhez tartozó 1 Fejér: Cod. Dip. X/7. 857. Fermendzsin : Acta Bosnae 159., 163. 1.
