Századok – 1914

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A moldvai csángók eredete 545

550 DK. KARÁCSONYI JÁNOS. E rövid, de kétségbevonhatatlan adatokon épült elő­adásból látható, hogy a magyarok tulajdonképen csak az 1377—86. években voltak urak a Kárpátok keleti oldalán. Ezen idő pedig rövid volt arra, hogy a magyarok nagy szám­ban vándoroljanak ki és ott számos várost, falut építsenek. Csak 1412 után mehettek ki oda nyugodtan kereskedés, bá­nyászat, vagy földmüvelés végett, noha egyesek, mint kato­nák vagy kereskedők, vagy tolmácsok kétségkívül előbb is kiköltöztek. Innen van, hogy tulajdonképen teljes biztosság­gal csak 1433-ban bukkanunk rá Moldvában magyar eredetű városra, s ez volt Egyedhalma, a mai Ajud (Azsud) a Szeret mellett.1 Annyi tehát bizonyos, hogy a csángók bevándorlása Moldvába csak 1412 után történt. Az is bizonyos, hogy e bevándorlás egyszerre, csoporto­san ment végbe. Tudjuk ezt onnan, hogy a Szeretnek dél­nyugati völgyében és a Tatros folyó völgyében a hegyeknek, patakoknak elnevezései túlnyomó részben magyar eredetűek, pedig a lakosoknak jórésze most már román.2 Ez csak úgy történhetett, hogy a magyarok e helyen teljesen üres, lakat­lan vidéken telepedtek meg, s ők adták az első neveket a hegynek, völgynek, pataknak, falunak. Ha egyenkint szál­lingóznak át a magyarok a már megült helységekbe, akkor nekik kell alkalmazkodniok a már meglevő lakossághoz, nekik kell átvenniök a már meglevő helyneveket és nem kell újakat alkotniok. A csoportos, hirtelen át öltözködés pedig mindig nagy indító okokat tételez föl. A kúnok a tatárok miatt költöztek be hazánkba. A bukovinai székelyek — mint tudjuk — a madéfalvi veszedelem, illetőleg a félreértett katonáskodás miatt szöktek ki hazánkból. A csoportos, rögtönös költözködés indító oka gyakran a vallási éles ellentét. Emlékezzünk csak vissza a hugenották, quekerek kiván­dorlására, vagy kisebb példában emlékezzünk vissza az anabaptisták (habanuszok) hazánkba való beköltözésére. 1412 és 1459 közt, mikor az első magyar földmíves falu (a Bákó környékén levő Lukácsfalva, másként Lucacest) oklevélben is említtetik,3 csak egy nagy vallási mozgalom volt Magyarországon, a huszitismus. 1 Hunfalvi Pál: Az oláhok története II. 50—51. 1. 2 Auner: A romániai magyar telepek történeti vázlata. Temes­vár 1908. 10. 3 Auner : i. m. 18. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents