Századok – 1914
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Figyelő - 533
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 533 Könyvtári Szemle. 1914. április. Kremmer Dezső : Enciklopédia és lexikon irodalmunkról. Folytatólagosan a XIX. századi irodalmat ismerteti a legújabb vállalatokkal egyetemben. Haraszti Károly : A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem a mult század első felében. Folytatólagos tanulmány, mely megállapítja, hogy a magyar könyvkereskedelem megalapítói németek voltak s bemutatja a könyvárusi jog megszerzésének nehézségeit. — Lukinich Imre : Könyvárak száz év előtt. Kiss István pesti könyvkereskedő árjegyzékéből közöl adatokat. 1914. május. Haraszti Károly : A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem a mult század első felében. A könyvkiadás gazdasági körülményeit s a könyvek kelendőségének akadályait ismerteti. — Gárdonyi Albert : Az első budai nyomda terve az 1686. évi visszafoglalás után. Heyll Quirinus 1689-évi vállalkozását ismerteti, a mely az udvari kamara szükkeblüsége miatt nem sikerült. — Sylvester : Némi adalék magyar könyvek árához. Gvadányi műveinek árait ismerteti a XVIII. század végétől, sezdve. Közművelődés. 1914. 12. sz. Petres Kálmán folytatja a pásztói apátság legrégibb emléke czímű czikkét. Valószínűnek tartja, hogy a II. Béla adománylevelében előforduló Pásztó alatt a mai hevesvármegyei Pásztó értendő. ^eTonHC Maître CpncKe. LXXXIX. évf., 297. f. : Radonié János .. II0JHTHIKH h KyjiTypHH pasiioj MO^epHe XpisaTCKe" czímű czikkében Sisié Nándor »Hrvatska povjest« (3 k.) czímű műve alapján ismerteti a horvát-szlavon-dalmát királyság viszonyát Magyarországhoz 1526-tól a legújabb időkig oly czéllal, hogy a folyóiratot olvasó nagyközönség genetikailag megértse a horvátság mostani politikai és kulturális törekvéseit. A bevezetésben nyújtott nyilatozat alapján azt várnók, hogy az író kiterjeszkedik arra, a mit iáic mellőzött, t. i. a horvátság gazdasági életének történetére, de sajnos, ebből Radonié sem nyújtott semmit. — Dedijer I. dr. „Ilona Cpöaja" czímű közleményében ismerteti a töröktől legújabban elfoglalt és Szerbiához csatolt terület földrajzi viszonyait és népének életét, rámutatva arra, mily hatással volt ez utóbbira az évszázados török hódoltság. — Radonié János a KH.UjfteiwHK (= könyvészet, irodalom) rovatában ismerteti a Mon. Hung. hist. dipl. XXXVI. kötetét (Thallóczy L. és Horváth S. »Magyarország melléktartományainak oklevéltára« III. k. : Alsószlavóniai okmánytár) ; sajnálja, hogy a bevezetés rendkivűl rövid, hogy a szerkesztők a közölt okleveleket nem csoportosították tárgykörök szerint, hogy nem kísérték ezeket a bennük érintett viszonyokra és személyekre vonatkozó kívánatos jegyzetekkel és magyarázatokkal és a név- és tárgymutatót nem latin nyelven nyújtották. Levéltárosok Lapja. 1914. 1. sz. Alapi Gyula : Az aranyosi Aranyossy-család. A család leszármazását és czímerét ismerteti. — Romhányi János : Nemességigazolás Nyitra vármegyében 1754-— 65-ben. Betűrendes sorozatban ismerteti a nemességüket igazoló családokat és az igazolás részleteit. — Miskolczy-Simon János : A Mikszáth-család története. A család leszármazási adatait ismerteti. Magyar Figyelő. 7. sz. Dékány István : A történelmi oktatás reformja. Szükségesnek tartja, hogy a népies mondák és a tudományos történelem elhatároltassanak, a fejlődés feltételei megismertessenek, a történeti beállítás széleskörű alapon történjék s a történelmi érzék kifejlesztésére nagyobb gond fordíttassék. — Lábán Antal : Szigligeti és a bécsi Polizei-Hofstelle 1838-ban. A Po-
