Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Kultura - 534

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 534 lizei-Hofstelle levéltárában őrzött feljelentéseket ismertet, melyek Szigligetinek Dienes, Vazul és Pókaiak czímű színműveiről, mint veszedelmes irányú irodalmi termékekről emlékeznek meg. Magyar Hírlap, 1914. 110. szám. Andrássy Gyula gróf. Szekfű : »A száműzött Rákóczi.« Nagyterjedelmű, tárgyilagos czikkében Szekfű munkájának tudományos értékét mérlegeli. Nézete szerint az a kép, melyet Rákócziról festett, el van hibázva. Főkifogása, hogy Rákóczi egyéniségének alaprajzát, elhatározásainak legfőbb motívumát rosszul adja vissza. Magyar Katonai Közlöny. Márczius. Windisch-Graetz Lajos herczeg : Benyomásaim a trácziai harczszíntérről. A lüleburgaszi csata után a herczeg Tanév ezredes lovasdandáránál élte át a Drinápoly körül lefolyt küzdelmeket. Itt szerzett tapasztalatairól számol be igen közvetlen modorban. — A görög-bolgár háború 1913-ban. Görög források alapján tárgyalja a juliusban lefolyt hadjáratot, a görög hadmozdulatokat, a bolgárok ellentámadását és vereségüket. Magyar Könyvszemle. 2. füz. Rexa Dezső : Az első (?) kassai nyomtatvány. Az Árva-megyei Csaplovits-könyvtárban van Illésházy István nádor halotti búcsúztatója 1609-ből. Külső jelek után a czikkiró a nyomtatványt kassainak tartja s a szerint ez lenne a kassai nyomdászat legelső ismert emléke. — Gulyás Pál : Az Illésházy nádor felett mondott búcsúztató nyomtatási helye és szerzője. Polemisál az előbbi dolgozattal s a nyomtatványt inkább pozsonyi vagy esetleg bécsi terméknek tartja. — Varsányi István : A Rákóczikönyvtár és katalógusa. Folytatólagosan közli a Rákóczi-könyvtár katalógusát. — Az Adattárban Kemény Lajos közli Batsányi János levelét 1793-ból, mely Kassa város tanácsához van intézve a Magyar Múzsa elkobzása ügyében. — Holub József : A budai könyvtár állapota a XVI. század végén. Reinhold Lubenau gyógyszerész útleírásából idézi a Mátyás könyvtárára vonatkozó részt. Az útleírás e pontja 1587-ből való. Magyar Középiskola. 1914. évf. 4. sz. Csóka Lajos azon módosításokkal foglalkozik, melyeket a tervezett középiskolai reform az egyetemes történelem tantervében szükségessé tesz. Magyar Kultura. 1914. évf. 8. sz. Divald : Szárnyas-oltárok. A szárnyas-oltárok készítése a gótika terjedésével válik Európaszerte általánossá. A XIV. században már hazánkban is feltűnnek. Régebben a felsőmagyarországi XV—XVI. századbeli szárnyas-oltárok számát 80-ra becsülték, de most már az ország ezen részéből 420-ról van tudomásunk, ezenkívül Erdélyből is vagy 40 ismeretes. A XVI. század végén a felvidéki városokban kiváló mesterek telepedtek le, a kiktől monumentális emlékek maradtak hátra. — Komárik István Pastor »Geschichte der Päpste seit dem Ausgang des Mittelalters« cz. nagy munkájához fűz néhány reflexiót. — Velics László a br. Forster Gyula szerkesztésében megjelent »Magyarország műemlékei« cz. kiadvány harmadik kötetét ismerteti. 9. sz. Sörös Pongrácz Haiczl Kálmán : A garamszentbenedeki apátság története cz. könyvét ismerteti. — 10. sz. Velics László Braun Károlynak (1831—1907.), a kalocsai csillagvizsgáló intézet első igazgatójának emlékezetét eleveníti fel. — Luttor Ferencz : »II. József válogatott levelei« . . . hamisítványok. Luttor — Brunner, Arneth és és Fournier tekintélyére hivatkozva — azt állítja, hogy II. József levelei, melyek az Olcsó Könyvtár 1723—17235. számában Supka Géza fordításában megjelentek, tendentiosus hamisítványok.