Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Korrespondenzblatt - 532

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 532 Historische Vierteljahrschrift. XVII. (1914.) 1. Heft. — M. Laubert : Metternich und die Kritik der deutschen Presse an der Revolution in Krakau und Galizien 1846. A német sajtó egy része — ellentétben az Augsburger Allgemeine Zeitunggal — 1846 tavaszán kedvezőtlenül bírálja Ausztria és Metternich galicziai és krakói politikáját. Ez kellemetlen hatást gyakorolt Metternichre, úgy, hogy a hamburgi osztrák követséget visszahívja, s részint Trauttmansdorff berlini követhez, részint egyenesen Canitz báró porosz külügyministerhez fordulva eléri, hogy a porosz kormány a lapokkal szemben a szövetséges jó viszony fenntartása érdekében a censurât szigorúbban alkalmazza. Historische Zeitschrift. 1914. 1. füzet. Chronisten des Mittelalters czímmel Posch Árpád ismerteti dícsérőleg a Gombos F. Albin szerkesztésében megjelenő Középkori krónikások vállalatot, különösen kiemelve annak VI—VII. (Luidprand) és XII—XIV. (Freisingi Otto) köteteit. Huszadik Század. 1914. április. Farkas Géza : A csoportok élete. Az osztályalakulás történetét mutatja be társadalombölcseleti megvilágításban. — Rédei József : A rutének vallásos tömegmozgalmai. A hazai rutén nép történetének egyházi vonatkozásait teszi vizsgálat tárgyává. — Laczkó Géza : A Rákóczi-irodalom reviziófa felé. Szekfü Gyula könyvét ismerteti. Ismerteti a következő történelmi munkákat : Hautecoeur »Rome et la renaissance de l'antiquité à la fin du siècle«, Albard >>Les esclaves chrétiens depuis les premiers temps de l'église fusqu' á la fin de la domination romaine en occident«, Gerlich oGeschichte und Theorie des Kapitalismus«, Pöhlmann >>Geschichte der Sozialen Frage und des Sozialismus der antiken Welt«. 1914. május. Pikler J. Gyula: Budapest népessége r873-/0/ 1913-ig. Kivonat az egyesítés 40 éves jubileuma alkalmára írt tanulmányból, mely a városi népesség fejlődésének tanulságait ismerteti. Katholikus Szemle. Május. Rényi József : A törvényhatósági intézmény történeti fejlődése. A vármegyei szervezetre nézve küszöbön álló nagy változás, az államosítás kapcsán visszapillantás közigazgatási szervezetünk ősrégi intézményének, a törvényhatósági intézménynek kifejlődésére és történetére. A dolgozat most közölt része a vármegyével foglalkozik. A Könyvismertetések során Srs : Haiczl Kálmán : A garamszentbenedeki apátság története. Budapest. 1913. 8° 187. 1. cz. művéről szól elismeréssel. Keresztény Magvető. 2. f. Kelemen Lajos : A kolozsvári unitárius főgimnázium régi keleti szőnyege. A szőnyeg az Iparművészeti Múzeumtól rendezett szőnyegkiállításon is szerepelt ; szerző a rá vonatkozó adatokat összegyűjtvén, megállapítja, hogy a szőnyeg már 1720-ban szerepelt a nyárádszentlászlói unitárius egyházközség jegyzőkönyvében. Ajándékozója Szentpáli Istvánné Horváth Krisztina (született 1688 ápr. 20.) volt. Kolozsvári Hirlap. 1914. 92. sz. H. V. A Rákóczi-emlék czímű vezérczikkben Kolozsvár város egy 1906-ban hozott határozatát eleveníti fel. Ez évben ugyanis a város törvényhatósági bizottsága elhatározta, hogy újból megépíti azt a diadalkaput, melylyel a város egykor magát a fejedelmet várta. Ezzel kapcsolatban a diadalkapu történetét megírja. Korrespondenzblatt. XXXVII. nr. 3. Karl Reissenberger : Zur Geschichte der Transmigration. Két adat 1736 nov. 13-ról és 1775 febr. 17-ről.