Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Prosvjeta - 341

TÖRTÉNETI IRODALOM. 341* Habsburg Monarchy. London. 1911. cz. művéről, a mely erősen magyar ellenes irányzatú. Bd. ni. Heft 3. Erich Missalek : Die ältesten Formen der slawischen Siedelung némi adalékokat tartalmaz a házközösség kérdéséhez. Hrvatska Prosvjeta. I. évf. 1914. jan. 1. Horvát R. dr. : Vázlatok a horvát történelemből. A bécsi közös p. ü. levéltárban levő »Ungarische Gedenkbücher« cz. protocollumokból írja négy vázlatát : i. Laski Jeromos horvát bánságáról, a melyről szóló királyi oklevélre (1540) ott akadt rá az író ; 2. az 1689-diki sabor határozatát, mely tiltja a zsidóknak a letelepedést Varasdban ; 3. Frangepán Miklós gróf csapatainak zágrábi táborozása elleni tiltakozások az 1621. évi saboron ; 4. ^Horvátország 1757. évre szóló költségvetését terjeszti a sabor elé Skrlec Péter protonotarius. — Laszowski E. : Belec vára. A bpesti orsz. levéltár, a zágrábi orsz. és a káptalani levéltár aktái után i leírja az Ivancicában levő Belec vár történetét, fölsorolva azon családokat, kiknek a századok folyamán ezen még a XIII. sz.ban emelt vár birtokát képezte. Huszadik Század. 1914 febr. Boross László : A Habsburgmonarchia. A középkorig érő történeti visszapillantással tárgyalja a Habsburgok birodalmának kialakulását és ismerteti azon nemzetiségi alakulatokat és ezzel kapcsolatos közgazdasági bajokat, melyekkel a monarchia az utolsó két században küzdeni kénytelen. — Márczius. U. a. befejezi tanulmányát. A legutóbbi balkánháború alatti világpolitikai eseményekkel foglalkozik, melynek eredményeképen megszűnt a monarchia és Oroszország közötti vetélkedés a Balkánhegemóniáért. A monarchia fennállása ellen irányuló törekvésekben annyi ellentétet állapít meg, hogy együttműködésüket kizártnak tartja; a benső felbomlást pedig, mely nemzetiségi aspiratiókban nyilvánul meg, gazdasági és kultúrális eszközökkel véli megállíthatónak. Irodalomtörténet. 1914. márczius. Váczy János : Kazinczy a szabadelvű és demokrata eszmék szolgálatában. A felvilágosodásért, felekezeti jogegyenlőségért, demokratiáért harczoló Kazinczy lelkes küzdelmeit ecseteli. Kazinczy erélylyel ostorozza a vármegye gyűlésein a censurât, védi a szabadkőmívességet, de belépve Martinovics körébe, csakhamar vége mindennek — a börtön elnémítja egy időre. Kassai Hirlap. 1914. 66. szám. Kemény Lajos : Királyi audientiák. A kassaiak követségének két kihallgatásáról ír. Az egyik 1561. febr. havában történt Bécsben I. Ferdinánd előtt. Huszár Pál kassai ref. prédikátort, a kit Zay Ferencz kassai főkapitány az egri püspök ösztönzésére börtönre vetett, hogy a városból elhurczolják, éjnek idején a nép kiszabadította s elmenekült a városból. A király biztosokat küldött az ügy megvizsgálására. A város ártatlansága érdekében követeket küldött, s e kihallgatást mondja el a szerző. A másik kihallgatás 1677-ben Laxenburgban történt, s itt Pelsőczi György a kassaiak nevében a census, taxa és natura végett való zaklatás megszüntetését kérte. Kolozsvári Szemle. 1914. 1. sz. Dr. Szádeczky Lajos: A székelyek eredete. E kérdéshez nyújt adalékokat. A székelyek nem lehetnek mások, mint a Konstantin császár kabarjai. A székely, véleménye szerint, nevét a Meotisz-tó melletti őshazából : Zichiából hozta, a hol a lótenyésztő, sebesen száguldozó, »gyarsalkodó«szikeli ősök székeltek, szomszédságában a kabar testvéreknek. Könyvtári Szemle. 1914. február. Hómann Bálint és Szabó Ervin : A magyar történelmi bibliográfia tervéhez. Hómann azt java-