Századok – 1914
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Nyelv - 342
342 TÖRTÉNETI IRODALOM. 342* solja, hogy a bibliográfiába összefoglaló külföldi szakmunkák is felvétessenek. Szabó Ervin pedig a bibliográfia korhatárául 1867 helyett az 1900. évet állapítaná meg. — Kacziány Géza : A magyar memoireirodalom czímen pótlásokat közöl azonos czímű s ugyanazon folyóiratban megjelent művéhez. 1914. márczius. Király György : Magyar irodalomtörténeti bibliográfia. A Lukinich—Hellebrant-féle történelmi bibliografiatervezet alkalmából ismerteti a Magyar Irodalomtörténeti Kalauz tervét, melyet az Irodalomtörténeti Társaság megbízásából szerkeszt és a melyben az irodalmi termékek is az irodalomtörténeti feldolgozások bibliográfiáját külön dolgozza fel. — Kremmer Dezső : Encyclopaedia- és lexikon-irodalmunkról. A XVIII. századi hazai encyclopaedikus munkákat ismerteti, a melyekből azt a szomorú jelenséget állapítja meg, hogy e század irodalmi élete nem mutat encyclopaedikus törekvéseket s csak a következő század teremt e téren haladást. — Haraszti Károly : A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem a mult század első felében. A pesti könyvárús és könyvkereskedőczégek (Eggenberger, Emich, Geibel, Hartleben és Heckenast) mult századi történetéből közöl figyelemreméltó adatokat. Közgazdasági Szemle. 1914. január. Kovács Gábor : A statistika története. Láng Lajos br. ilyen czímű művének bő ismertetése. Közművelődés. (Gyulafehérvár.) 1914. 10, 12. sz. Petres Kálmán : A pásztói apátság legrégibb emléke. Az apátság keletkezésének kérdésével foglalkozik a Historisches Jahrbuch czikke alapján. Magyar Figyelő. 5. sz. Fabinyi Lily : Adatok a lengyel-magyar kérdéshez. Steier Lajosnak ugyanazon folyóirat hasábjain megjelent tanulmányával kapcsolatosan, mely a magyarországi lengyel telepek eltótosításával foglalkozik, az árvamegyei gorál-kérdéssel foglalkozik. Felhívja a közfigyelmet a gorálok helyzetére, kiknek emancipálását a lengyelség már is programmba vette. — Domanovszky Sándor : A száműzött Rákóczi. Szekfű Gvula hasonló cz. könyvét ismerteti. 6. sz. Pásztor Árpád : Kossuth Lajos ismeretlen leveleiből. Ez Est február 6-i számában közölte a szerző Kossuth Lajosnak Mack tüzérezredeshez intézett levelét, melyben az új szabadságharcz előkészítésére utasításokat ad. A fenti czím alatt egy másik levelét ismerteti, melvben előbbi levelének intentióit magyarázza. Magyar Középiskola. 1914. évf. 3-sz. Csóka Lajos kedvezően ismerteti az ungvári kir. kath. fögymnasium történetét, melyet Blanár Ödön írt meg az intézet 1912—13. évi értesítőjében. — Prónai Lajos a Bibliotheca Vitae kiadványait ismertetve, nagy elismeréssel szól Takáts Sándor : Régi magyar asszonyok cz. könyvéről. Magyar Kultúra. 1914. évf. 5. sz. Szittyay Dénes egyháztörténeti szempontból ismerteti Veress Endre Fontes rerum Transilvanicarum cz. vállalatának II—III. kötetét. — 6. sz. d. f. Takáts Sándor : Régi magyar asszonyok cz. könyvét ismerteti. — Velics László elismerően emlékezik meg Mohi Antal : Győr eleste és visszavétele cz. munkájáról. Magyar Nyelv. 10. évf. 2. füz. 1914. februárius. Pais Dezső : Egy fűzfanév. Nyelvtörténeti adatok alapján kitűnik, hogy Czegléd városnak, Eger Czegléd nevű részének, a somogyi Czegléd pusztának s a szabolcsi Czikléd pusztának nevében a »cigle, cegle« alapszó fűzfát jelent ; ép úgy mint Ivád az »iva«-tiszafa, Cserő, Cserőköz, Cserőhát a »cserő«-tüske, Nyársapát a nyárfa, Nagykőrös a kőrisfa származéka. — Putnoky Imre szerint a Tátra név M. Bonbardi :
