Századok – 1914

Történeti irodalom - Gardner; A. Ernest: A régi Athén. Ism. Darkó Jenő 333

TÖRTÉNETI IRODALOM. 333* Helyesen állapítja meg a szerző, hogy az első domonkosrendü csapat a korontál (karintiai) Freisachon s innen Győrön és Veszprémen keresztül utazván, először Székesfejérvárott épített kolostort és az volt mintegy az anyaméhkaptár, a honnan a többi rajok származtak. Székesfej érvári és esztergomi kolostoraik adtak alkalmat arra, hogy királyaink őket közelebbről megismerjék, tudományos készültségüket becsüljék, bámulatos, áldozatra kész lelkületüket megszeressék és így őket nagy vállalatukban annyira támogassák. Észreveszi a szerző, hogy azon »Capitulum Cumanum« részére kelt 1218-iki pápai levél, a mely már annyi magyar történetírót félrevezetett, nem a kún püspökség káptalanáról, hanem a comói (olaszországi) káptalanról szól, de azt már nem veszi észre, hogy az 1096-ra tett és a milkovi püspök nevében koholt levél, hamisítvány. Azt sem tudja, hogy hamis a Detre kún püspök nevében szóló s 1220-ra tett levél is. Nem értjük, miért jegyzi meg a szerző e hamisítványról, hogy azt a Székely Oklevéltár szerkesztője és Fejér 1288-ra teszik, holott szántszándékkal 1228 évszámmal közlik. A régi kolostorok nevei a külföldi íróknál vannak följegyezve és meglehetősen elferdítve. Ezek legnagyobb részét sikerült a szerzőnek meghatároznia, de háromnak meghatározása még most is bizonytalan, vagy esetleg egész helytelen. A freiburgi egyetemhez doktori értekezésül benyújtott mű szerzője e művével a magyar egyháztörténet derék munkásának ígérkezik. Dr. Karácsonyi János. Gardner A. Ernest : A régi Athén. Fordította dr. Schmidt Márton. 2 kötet, számos képpel és tervrajzzal. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1911. X. 264., 363. 1. A ki Athénben megfordúlt, azt a romjaikban is bámulatraméltó műemlékek nagyszerű hatásán kivűl bizonyára leginkább meglepte az a serény és jól szervezett munka, melyet a különböző nemzeteknek a városban felállított archaeológiai intézetei végeznek a régi emlékek felkutatása és megmagyarázása körűi. Ennek a nagy erélylyel végzett, vállvetett munkának köszönhetjük, hogy Athén helyrajzára és művészetére vonatkozó ismereteink az utolsó 20—30 év alatt tetemes mértékben gyarapodtak s a régi nézetek nagy részben jelentékenyen módosultak, úgy hogy ez idő alatt az athéni topographia és archaeologia hatalmas lépésekkel haladtak előre. Sajátságos azonban, hogy a részletkutatásoknak eme széleskörű kiterjedésével és gyors felhalmozódásával nem haladt párhuzamosan e tudományos eredményeknek a népszerűsítése,