Századok – 1914

Történeti irodalom - Gardner; A. Ernest: A régi Athén. Ism. Darkó Jenő 333

334 TÖRTÉNETI IRODALOM. 334* a nagyközönség számára is élvezhető alakban való hozzáférhetővé tétele. Nem haladt párhuzamosan, sőt mondhatni, teljesen visszaszorúlt. Pedig épen az antik műemlékek azok, melyek az ókori kulturának szélesebb körökben átlag közömbösen szemlélt, néha élénk ellenszenvvel ostromolt épületéből a nagyközönséget a legjobban vonzzák s ezeknek a műemlékeknek a kedvéért keresik fel Athént a szakembereken kivűl a gyönyörködni kívánó látogatók ezrei. Hogy mi az oka ennek a különös jelenségnek, azt most nem kutatjuk, csak örömünket fejezzük ki a felett, hogy akadt egy angol tudós, a ki vállalkozott ennek a tátongó hézagnak a kitöltésére. Gardner Ernest, mint az athéni British School volt igazgatója, éveket töltött Athénben s maga is jelentékeny részt vett a görög földön végzett archaeologiai kutatásokban. Maga is átélte, részben elősegítette az athéni műemlékekre vonatkozó tudásunknak nagy átalakulását s így minden kétségen felül rendelkezik a tudomány népszerűsítésének egyik legfontosabb előfeltételével, a tudományos anyagnak autopsián alapuló ismeretével s a kutatás módszereiben való önálló gyakorlattal. Műve, melyet Ancient Athens czímmel Londonban, 1902-ben adott ki, arról is tanúskodik, hogy ő egyéb tekintetben is teljesen rátermett a kitűzött feladatra. Erős elemzőképességénél fogva világosan és könnyen érthetően tárgyalja a nehéz problémákat s van érzéke a művészi alkotások aesthetikai oldala iránt, mely tulajdonságot a szakszerű archaeologiai és topographiai munkákban nem mindig találjuk fel a kellő mértékben. Némely író, mint pl. Judeich (Topographie von Athen, München, 1905.), a művészettörténeti szempontot teljesen és tudatosan mellőzi. Gardner amellett nagyon higgadt ítéletű, óvatos archaeologus, a ki a problematikus dolgok tárgyalása közben híven ismerteti az ellenvéleményeket s bár jelzi a maga véleményét, ezt sohasem igyekszik az olvasóra erőszakolni, hanem lehetővé teszi, hogy a vita anyagának objectiv ismerete alapján kiki maga alkosson magának véleményt a felmerült problémákról. Mindezek olyan tulajdonságok, melyek teljes mértékben képessé teszik őt arra, hogy az ókori Athén építészeti emlékeiről szigorúan tudományos alapon és érdekes formában tájékoztassa a művelt közönséget. Helyes és szükséges dolog volt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia az ő művét magyarra fordíttatta. Nálunk, hol a görög archaeologiai és topographiai kutatás még nagyon is küzd a kezdet nehézségeivel, egy ilyen munka nem csupán a távolabb állókat érdekelheti, hanem még a philologusoknak és historicusoknak is hasznos szolgálatokat tehet. A fordítás munkáját dr. Schmidt Márton, a revisiót dr. Láng Nándor végezte látható gondossággal. Sajtóhiba azonban maradt