Századok – 1914
Értekezések - VONHÁZ ISTVÁN: A szatmármegyei német telepítésről - 303
3°4 DR. VONHÁZ ISTVÁN. 1720-iki sváb útjában Pozsonytól Károlyig segítségére volt, s a kinek neve a költségjegyzékben többször elő is fordul. Az 1712-iki telepítés után számra nézve a legnagyobb az 1722-iki volt, ámbár ez is messze elmarad mögötte. Az 1726 szept. 29. kimutatás szerint 1722-ben Csanálosra telepedett 7, Fényre 20 és Nagymajtényba1 (ezúttal először) 37 család. A Fényre vonatkozó adat helyes lehet, mert az 1729 jan. 16. fényi összeírás 1722-ben 18 új telepesről beszél, a különbség tehát jelentéktelen. A nagymajtényi 37 családot azonban keveselnünk kell, mivel az 1723 jún. 15-iki nagymajtényi összeírásban 55 régi sváb gazdáról van szó, a kik csak 1722-ben jöhettek Nagymajtényba. Ennek a községnek ugyanis csak 1722-től vannak sváb lakosai. Az pedig valószínűtlen, hogy Csanálosról vagy Fényről majdnem 20 gazda átment volna Nagymajtényba, miután azokben a községekben sem volt még befejezve a telepítés. Nagymajtényra vonatkozólag tehát a nagyobb számot (55) fogadva el, 1722-ben nyolczvannál több család érkezhetett a három községbe. Nagymajtényról azt olvassuk egy 1723. majtényi összeírásban, hogy a földek és kaszálók még nem osztattak fel, mivel a lakosok csak tavaly, azaz 1722-ben jöttek be és jobbára most telepednek. A szökés a sváb jövevények között még mindig napirenden lehetett. Erre enged következtetni Károlyi Sándornak sajátkezüleg írt latin nyelvű utasítása a hadnagy részére 1723 febr. 26-ról. A gróf kenyérnek való gabonát, tavaszi magot a vetéshez, ökröket és teheneket akar ígérete szerint kiosztani a svábok között. Szigorú vizsgálatot rendel el azok ellen, a kik elszökni akarnának, követeli elzáratásukat a bujtogatókkal együtt, hogy a segítség szétosztása után ne szökjenek el a kapott javakkal együtt. Azok, a kik már esküt tettek az állandó megmaradásra, menjenek Csanálosra, építsenek ott maguknak házakat, s mindegyikük szőlőrészt is kapjon. A kik pedig nem tettek esküt és el akarnak menni, sőt már menlevelet is kaptak, azok csak akkor mehetnek el, ha a rájuk fordított költséget napszámos munkával, naponként 12 krajczárt számítva, ledolgozták. Hasonló módon térítik meg a megmaradottak is a rájuk fordított költséget és az okozott károkat. A következő telepítés 1723 jún. havában történt, a mint ezt a már említett 1723 jún. 15. összeírás bizonyítja. Erre a telepítésre vonatkozik Károlyi Sándornak egy sajátkezűleg írt magyar nyelvű utasítása, mely több szempontból érdekes. Keltezése 1 Nagymajtény kisközség, ősrégi hely, 1711 óta a Károlyiaké. Plébániája 1333-ban már virágzott, 1724-ben visszaállíttatott. Anyakönyvei is 1724 óta vannak. Lakosai róm. kath. svábok : 1759 ; gör. kath. 269, ref. 45, izr. —.
