Századok – 1914
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - A Cél - 228
22Ó TÖRTÉNETI IRODALOM. SiS ez a czéh Kolozsvár belső életében játszott. Figyelemreméltó észleletei szerző dolgozatának azon fejezetek, melyek a XVI—XVII-ik századi szabóiparról szólnak, mert ezek a helyi vonatkozások mellett általános ipartörténeti érdekkel is bírnak, s mert a limitatiók felhasználásával ezen iparág nyersanyagának árhullámzását tanúlságosan állítják elénk. így pl. a gyapjú árfolyama 1560-tól 1642-ig mázsánként 1 frt 50 dénárról 8 írtra emelkedett, ennek megfelelően a szűrposztó ára ugyanazon idő alatt 2 írtról 7-re ; táblázatos kimutatásokban foglalja össze a külföldi posztófajok, az erdélyben szőtt posztók, selyem- és bársonyszövetek, szövetek, bélések, vásznak, fonalak, zsinórok, prémek, gombok árhullámzásait, már a mennyiben a limitatiokban előfordulnak, s végül a kész ruhafélék áringadozásait 1556-tól 1624-ig. Befejezésképen részletesen tárgyalja a czéh belső szervezetét és életét. A dolgozat egyike a legsikerültebb czéhtörténeti monographiáknak. Thúry Zsigmond : A szombatos kódexek bibliographiája, különös tekintettel azok énektartalmára. Mezőtúr. Borbély Gyula, 1912. 8° 161 1. Szerző czélja — saját szavait idézve — az, hogy útbaigazítással legyen azoknak, a kik akár dogmatikai, akár liturgiái, akár műfordítási, egyháztörténeti, néprajzi, vagy művelődéstörténeti szempontból kívánnának a szombatosok irodalmi emlékeivel foglalkozni. Thúrynak nagy szorgalomra valló könyve 61 szombatos kódexnek külső leírása mellett azok részletes tartalmi ismertetését is tartalmazza s így a szombatos énekköltészetnek eddig legteljesebb, lajstromszerű felsorolása. Folyóiratszemle. A Cél. Január. Nyáry Albert b. : Magyarország szerepe a Turánságban. Azon nézetnek ad kifejezést, hogy Magyarországnak jelentékeny cselekvési színtere volna Törökországban. — Vay Sándor : Régi bécsi szalonok. Röviden végigfut a XVIII—XIX. század bécsi társaséletén, III. Károly, II. József, II. Leopold és I. Ferencz udvarán, fölemlíti a szalonokat, a hová a testőrírók jártak, majd a Metternich híres szalonjait, végül a forradalom s az absolutismus korának társaséletét s az alkotmányos világban a bécsi magyarok estélyeit, köztük a gr. Andrássy Gyulánál tartottakat. — Lovas Elemér : Mit jelent nekünk Arpádházi Szent Margit ? Árpádházi Margit már életében szent hírében állott, de avattatása nagyon késett. Halála után mindjárt mozgalom indult ez irányban, de az eredmény elmaradt. 1276-ban IV. László király szorgalmazta, de a jegyzőkönyvek nem vezettek eredményre. Se Mátyás király sürgetése, se az 1640-ben megindult mozgalom nem ért czélt, keveselték