Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Alkotmány - 229

TÖRTÉNETI IRODALOM. 22C) az adatokat. Csak 1805-ben avatta boldoggá VII. Pius pápa. A nép ajkán azonban mindig mint szent élt s ebben áll jelentősége. Február. Akcsura Ôlu Juszuf : Magyarok és törökök szerepe a Turánságban. E czikket a konstantinápolyi »Túrán« czímű lap főszerkesztője írta és sajnálkozását fejezi ki benne, hogy a múltban a két turáni testvérnemzet, a magyar s a török annyit hadakozott egymással. Rámutat egyúttal az újabbkori barátságos kapcsolatokra. — Nyáry Albert b. : A Deák Ferencz gyűrűje. A történet Deák Ferencz ifjúkori szerelméről szól, egy osztrák szolgálatban álló szerb eredetű katonatiszt leányáról, a ki Deákkal titkon gyűrűt is cserélt, de a körülmények elszakítván őket egymástól, a horvát Philipovich tábornok felesége lett. A történet hiteléül az író Somsich Pálra hivatkozik, a ki élőszóval beszélte el. — Divéky Adorján : A magyarországi lengyel kérdés nemzeti szempontból. Árva és Szepes vármegyék felső részén lengyelajkú nép lakik, melyet tévesen tartanak tótnak. Thurzó-telepítés ez a XVII. századból s zárt tömeget alkot, ezek az úgynevezett gorálok. Az író jellemzésüket adván, áttér a kérdés politikai jellegére s bőven fejtegeti a pánszláv üzelmeket s a lengyelek magyar sympathiáját. — A szabadkőművesek és Kossuth Lajos. E czikk arra válaszol, hogy egyes lapok tüntetően hangoztatták Kossuth szabadkőműves voltát. Kossuth 1852-ben Cincinnatiban csakugyan belépett közéjük s Randall lelkész fogadta üdvözlő beszéddel. Azonban úgy az üdvözlet, mint a Kossuth felelete erősen hangsúlyozzák a vallásos és a nemzeti eszméket, melyek az utóbbi években épen szabadkőműves részről olyan erős támadásokban részesülnek. — Csányi Károly : Erdélyi török szőnyegek. Az Iparművészeti Múzeum legutóbbi kiállítását ismerteti s egyúttal a keleti szőnyegek történetét, mely egészen az őskorig nyúlik vissza ; a legrégibb meglévő szőnyegek a XIII. századból valók. — Mezey Gyula ismerteti Guglielmo Ferrero Róma nagysága és hanyatlása czímű nagy munkáját, kiemeli kiválóságait és új szempontjait s megjegyzi, hogy a magyar fordítást a napi sajtó egy része tendentiosus dicsérettel fogadta, a mi a közönséget félrevezethetné, pedig Ferreronak nincs semmi agrárellenes és semmi materialistikus irányzata. Akadémiai Értesítő. 1914 febr. Váczy János : Az 1790 utáni visszahatás és Kazinczy. Kz. 1790-iki országgyűlés nagy czéljainak meghiúsulása után az általános csüggedésben Kazinczy testtel-lélekkel a fölvilágosodás szolgálatába állt, főkép vallási és tanügyi téren. Ez az irányzat azonban összeütközésbe hozta a nemzeti és a felekezeti reactióval. — Ortvay Tivadar : Hampel József. A már egész terjedelmében megjelent emlékbeszédet külön fogjuk ismertetni. — Viszota Gyula : Vörösmarty nagyjutaimi és drámai jelentései. Vörösmarty 1833-tól 1844-ig majdnem állandó tagja volt az Akadémia bíráló-bizottságainak. Itt készült jelentéseit és szereplését ismerteti e közlemény. A kisebb közlemények közt találjuk a római magyar történeti intézet bizottságának ügyrendjét és azt a jegyzőkönyvet, mely Széchenyi Naplóinak teljes kiadása ügyéről szól. Teljes kiadásra kerül 24 kötet napló, a melybe a kiadással megbízott Viszota Gyula a 19 kötet kisebb följegyzéseket is — részben jegyzetben — beledolgozza. A mű kb. öt 40 íves kötet lesz. Alkotmány. 1914. 39. szám. Stöhr Géza Ker. János. Nagy Károly császár. 814—1914. 1110 évvel ezelőtt temették el a középkor leghatalmasabb uralkodóját. A czikk jellemzi Nagy Károlyt, mint korának egyik legjelesebb hősét, elsőrangú hódítót és országszervezőt.