Századok – 1914

Történeti irodalom - Rajka Géza: A kolozsvári szabóczéh története a XV–XVII. században 227

TÖRTÉNETI IRODALOM. 227 az a kritikai éleslátás, a mely annyi félreértéssel, annyi felületes ráfogással szemben tudós meggyőződéssel tart ki Malthus elfogúlatlanúl megvilágított érdemei mellett. Mert hogyne lett volna Malthus »a szegény családok őszinte és meleg barátja», hogyne viselte volna szívén a munkásnép sorsát, holott már a XVIII-ik század végén megvádolja a történetírást, hogy csak »a felsőbb osztályok sorsával« foglalkozik, »csak a fejedelmek és vezérek terveit és nagyravágyását, sokszor nagy részletességgel ecseteli, de nem méltatja figyelemre az indokokat, melyek a tömegeket zászlaik alá csoportosítják«. »Ép ezért alapos társadalmi statisztikát sürget, mely az elhanyagolt szegény nép viszonyait behatóan feltüntesse, ugy hogy annak ba jait aztán orvosolni lehessen.« Dr. Erdélyi Alajos. Duray Kálmán: A váczi czéhek. Vácz, 1912. Váczi múzeumegyesület. 8°. 174 1. Vácz czéheinek életéről legelső adatunk a XVI-ik századból való, t. i. a magyar vargák 1503-iki pecsétje ; legelső czéhlevele, a vargáké, 1607 június i-én kelt. A város többi czéhei jobbára a XVII-ik századvégén és a következőnek elején alakulnak meg, mint a kádárok (1696 jún. 21.), a magyar szabók, (1699 márcz. 29.), a csizmadiák (1714 decz. 3.), a szíjgyártók, nyereggyártók és csiszárok egyesülete (1714 január 9.), a gombkötők (1718 július 21.), a kovácsok és kerékgyártók egyesűit czéhe (1725.), a német vargák (1728 febr. 29.), a takácsok (1730 aug. 26.), a kőművesek és kőfaragók (1713 ápr. 13.), szűrszabók (1755 aug. 23.) stb. Mindez azt mutatja, hogy a török hódoltság megszűnése és a Rákóczi szabadságharcz lezajlása után élénkebb ipari élet fejlődött ki a városban. A dolgozat a czéhlevelek alapján részletesen ismerteti a czéhek külső és belső életét, az inaskodás és legénykedés éveit, a remekelést, a czéhmesterség védelmét és végül a czéhek vallási és erkölcsi életét. Rajka Géza: A kolozsvári szabóczéh története a XV—XVII. században. Kolozsvár. Stief J. 1913. 8°. 219 1. Kolozsvár ipari múltjának legelső emléke a szőcsöknek 1369-ből származó czéhlevele. A szabóczéh 1475 nov. 11-én alakult meg s rövid idő múlva oly tekintélyre tett szert a város életében, hogy 1489-re egy czéhbelit, Szabó Ambrust választottak meg városbírónak, kinek főtéri házát 1510-ben maga a czéh vasárolta meg. Ehhez a házhoz fűződik a czéh többszázados története, melyet szerző érdekesen ismertet azon jelentős szereppel együtt, melyet 16*