Századok – 1914

Történeti irodalom - Láng Lajos: A statisztika története. Ism. Erdélyi Alajos 223

TÖRTÉNETI IRODALOM. SIS Lajos Fülöp uralkodását, az udvari, főnemesi, parlamenti és politikai életet, a nagy társadalmi mozgalmakat főbb vonásaikban e naplóból kitűnően meg lehet ismerni s e szempontokból a történettudomány mindig meg fogja becsülni a naplóíró feljegyzéseit. Sajnos, Apponyi Rudolf gróf sokkal korábban elszakadt tőlünk, semmint az egykorú magyarországi események érdeklődést kelthettek volna benne s alig vannak helyek a naplóban, a melyekből arra következtethetnénk, hogy a naplóíró magyar ember volt. Metternichet istenítette és politikájának feltétlen híve volt. Kár, hogy annyira idegen volt számunkra, mert Magyarországra vonatkozó feljegyzéseit igazán megbecsültük volna. Gányi Bertalan. A statisztika története. Bevezetésül Magyarország statisztikájához. Irta : báró Láng Lajos. Budapest, Grill K. könyvkiadóhivatala. 1913. 8°, 435 1. A modern haladás minden irányban beláthatatlan arányokat ölt. A jelen és jövő történelmére nézve ezt a haladást elsősorban a statisztikai tudomány fejlődése jelöli. Achenwall, majd Schlőzer már a XVIII-ik sz. második felében hangoztatták, hogy a statisztika »ist eine stillstehende Geschichte.« Pedig az ő leíró statisztikájuk még igen általános vonásokban voltakép az összes államtudományi ismeretek foglalatja, s a mai értelemben vett kutatóstatisztika azóta fejlődött ki a tömegjelenségek tudományává. Ennek csak egy részét teszi az ú. n. népességi statisztika, a mely azonban »anyagának gazdagságánál és tudományos feldolgozásának rendszerességénél fogva« egymagában is »az önálló tudomány magaslatára emelkedett«. És a történelemre nézve, a mely lényegileg szintén a népességgel, bár főleg kulturális fejlődésének szempontjából foglalkozik, ép a népességi statisztika tudományos eredményei döntő jelentőségűek. Tágúl általuk a történelemforrás anyagkészlete is ; hiszen a történelmi korok kezdetén elég, ha egész nemzetekről, népességekről egy-két egykorú irott följegyzés szól, és bár a későbbi korokra nézve a fáradhatatlan inductio egyre több társadalmi rétegekre, sőt egyedekre is kiterjedő adatot tár fel, mi ez mind a népességi statisztika és vele a jövő történelem azon adatteljességéhez képest, mely a népesség minden egyedéről részletes, főbb kulturális vonatkozásainak megfelelő följegyzést örökít meg ? De a népességi statisztika kifejlődése óvatosabbá tesz a történelmi igazság, bizonyosság hangoztatásában is. A mult nagyon is részleges, hiányos adatait, ha csak valamikép kiállják a kései kritikát, szívesen általánosítjuk az egész nemzetre, népességre,