Századok – 1914

Történeti irodalom - Gróf Andrássy Gyula: A magyar állam fennmaradásának és alkotmányos szabadságának okai. Ism. R. Kiss István 214

Történeti irodalom. Gróf Andrássy Gyula: A magyar állam fennmaradásának és alkotmányos szabadságának okai. Harmadik kötet. Budapest, Franklin-Társulat. 459. 1. E kötet a magyar történelem egyik legérdekesebb, legmozgalmasabb, legdrámaibb korszakát öleli fel a harminczéves háborútól a szatmári békéig. Ha történelmünk valamelyik korszaka feljogosít, alapot ad azon kérdés felvetésére, hogy miért maradt fenn a magyar állam és alkotmányos szabadságunk, úgy bizonyára ez a korszak az. Folytonos fegyverzaj, csatákban és bitófán kiontott hazafivér, az ország elnéptelenedése, elszegényedése, tekintélyének aláhanyatlása, a török kiűzése nyomán felmerült kedvezőtlen elmélet a bukás szélére juttatják a nemzetet, végső veszélybe sodorják önállóságának, szabadságának külső, csekély értékű formáját is. Érthető tehát, hogy várakozással tekintettünk gróf Andrássynak ezen kötete elé. Nem új történeti adatokat vártunk tőle, hanem az ismert, sőt régebben ismert adatok újszerű beállítását, az elméletileg is képzett, a gyakorlat által pedig megedzett elme széles látókörű szempontjainak következetes érvényesítését. Munkáját kezdettől úgy tekintettük, mintha azt illusztris írója elsősorban saját részére írta volna, mintha a nemzet újabb küzdelmei előtt a történelemtől kérne tanácsot, útmutatást saját számára. Ebből magyarázzuk, hogy tulajdonképen nem is történelmet, hanem a megtörtént események bírálatát adja és bírálatának első szempontja mindig a siker, a politikai hasznosság vagy czélszeiűség ; ebből magyarázzuk igazságra törekvését, objectivi-' tását, a mit annyira érvényre tud emelni, hogy az egész kötetben alig találtunk egy megjegyzést, melyből az író politikai pártállására avagy vallására ráismernénk. Ámde azért épen az említett szempontok érvényesítése miatt mindig csak a politikust, mindig csak az éles elméjű jogászt látjuk, a historikust a legtöbbször hasztalan keressük. A munka első fejezete a harminczéves háborúban Bethlen Gábor szerepét ismerteti. Igen gyönge, következetlenségekkel