Századok – 1914
Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: A királyi titkos kanczellária eredete és kialakulása Magyarországon 174
A királyi titkos kanczellária eredete és kialakulása Magyarországon. (II. közi., vége.) A titkos kanczellária részvételét a királyi bíráskodással kapcsolatos oklevelek kiállításában okleveles adatokkal az Anjouk alatt nem bizonyíthatjuk, sőt a titkos kanczellár rendelkezésére bocsátott királyi pecséttel megerősített oklevelek vizsgálata egészen más térre vezet bennünket. Ez oklevelek vizsgálata alapján egyenesen azt kell megállapítanunk, hogy az Anjouk alatt a királyi titkos kanczellária egészen más rendeltetéssel birt, mint a király személyes bíráskodásával kapcsolatos oklevelek kibocsátása. A fenmaradt oklevelek t. i. kivétel nélkül olyan természetűek, melyek kibocsátása a hiteles helyi hatóságok feladata volt s a mely oklevelek a titkos kanczelláriát, illetőleg a comes capellet hiteles helyi hatóságként tüntetik fel. Középkori hiteles helyi hatóságaink a káptalanok és konventek voltak, a melyek hiteles helyi jellegüket a szokásjognak köszönik. A XIII. század folyamán már a törvények is e hiteles helyi hatóságok elé utalnak meghatározott ügyeket, nevezetesen a bírósági eljárások alkalmával való tanúskodást. Az 1231. évi decretum 21. szakasza szabályúl állapítja meg, hogy idézés csupán a hiteles helyi hatóságok megbízottjának jelenlétében történhetik s ugyanezen rendelkezést ismétli az 1291. évi decretum 5. szakasza is.1 Kiterjeszti a hiteles helyi hatóságok működési körét az 1298. évi decretum 71. szakasza, a mely az idézésen kivűl számos bírósági eljárásban (iudicialis processus) teszi kötelezővé a hiteles helyi hatóságok közreműködését. Mindezekről tanúságot tesznek a fennmaradt oklevelek, melyek a hiteles helyi hatóságokhoz intézett bírósági parancsokat tartalmaznak, a melyeknek megfelelően a káptalanok és konventek el is jártak s eljárásukról a rendelkező bírói hatóságnak jelentést tettek. 1 Êrduj helyi M., A közjegyzőség és hiteles helyek története Magyarországon 79. 1.
