Századok – 1914
Tárcza - Veress Endre: Mikor lett protestánssá Berzeviczy Márton? 149
TÁRCZA. 167 voltának könyvem megjelenése után került elő kassai biztostársa, Possevino Antal Erdélyről írt nagybecsű művében, — melyet csak az imént adtam ki — hol az 1571-iki erdélyi vallási mozgalmak előadásánál a tanult jezsuita azt írja Berzeviczyről, hogy »távol áll a katholikus hittől«, a hol pedig az 1583 nyarán lefolyt kassai tárgyalásokat ismerteti, Berzeviczyt egyenesen kálvinistának mondja,1 a mit más forrásból magam sem tudtam eddig. Bírálóm szerint az, hogy Berzeviczy Márton a páduai egyetemen tanult, szintén a mellett szól, hogy java férfikoráig katholikus volt. De Erdélyi nem tudja vagy feledi, hogy a páduai egyetemet nem-katholikusok főleg azért keresték fel a XVI. században valóban imponáló nagy számban, mert azon a velenczei Signoria fennhatósága alatt álló egyetemen a nem-katholikus tanulók háborítatlanul élhettek, illetve meggyőződésüket teljesen szabadon követhették, sőt még doktori esküt is tehettek -—- ha nem is a székesegyházban, mint a katholikusok — ellentétben a pápai fennhatóság alatti bolognai és más olaszországi egyetemekkel, melyeket protestánsok ritkábban s úgyszólván csak átmenőben látogattak. Állításom képzelt megdöntésére bírálóm még néhai Berzeviczy Edmund ama kijelentését is felvonultatja, hogy Berzeviczy Márton katholikus vallását kétségtelennek tartja, habár ő azt — kevés adat alapján dolgozván •—• igazán jóhiszemüleg állította s gondolta, szintén ama téves felfogása miatt, hogy »a buzgó katholikus I. Ferdinánd császár udvaránál s később olaszhoni egyetemnél időzött«.2 Ám Berzeviczy Edmund e következtetése ép oly laikus felfogásra vall, mint az a másik, hogy Berzeviczy Mártonra azért bízta Báthory István király a kolozsmonostori jezsuiták beiktatásának ügyét s azért szemelte ép őt ki e »bizalmas küldetésre«, mert katholikus volt ; hiszen a Berzeviczy Márton ellenőrzése mellett teljesített konventi beiktatás puszta formális eljárás volt s egyáltalán nem valami bizalmas küldetés. De azért bírálóm idézőjel közé fogva azt is kiélezni látszik ellenem, hogy Berzeviczy Edmund munkáját igénytelennek mondom, elhallgatván, hogy kötetem 9. lapján egyszerűen Berzeviczy Edmund kijelentését idézem, melyben munkáját maga nevezi életrajzi vázlatnak és igénytelen-nek ; a mit azért is reprodukáltam, mert a 1 Dr. Veress Endre : Antonio Possevino della Compagnia di Giesù : Transilvania (Budapest, 1913. A Fontes Rerum Transylvanicarum III. kötete) m. lapján: Martino Berzeviczio, nobile del tratto di Sepusio, et all' hora cancelliere, perô alieno della fede cattolica ... és 162. lapján : il commissario del re (Báthory István király) non era cattolico, ma Calvinista. 2 A Századok 1898. évf. 796. lapján.
