Századok – 1913

Tárcza - Gagyi Sándor: Felelet Zsinka Ferencz könyvismertetésére 803

tárcza. 803 sem, hogy magyarságomat fájóan érintette az a tapasztalat, hogy a ghymesi hitbizomány ura, magyar főrend, az általa beszélt nyolcz nyelv között nem látta szükségesnek a magyarnak megtanulását. BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ. FELELET ZSINKA FERENCZ KÖNYVISMERTETÉSÉRE. A Századok októberi számában Zsinka Ferencz tollából ismertetés látott napvilágot a mult évben megjelent »Erdély vallásszabadsága a mohácsi vésztől Báthory Istvánig« czímű munkámról. Nincs szándékomban polémiát kezdeni, de nem hagyhatom szó nélkül ezt a czikket, melyben a tartalmi ismertetés kapcsán olyan dolgokat közölt Zsinka, melyek, nemcsak hogy a valóságnak nem felelnek meg, hanem legnagyobb mértékben alkalmasak arra, hogy megtévesszék az olvasót s értekezésemet ferde, sőt mondhatni nevetséges világításba helyezik. Zsinka úr ugyanis a gör. kel. egyházat illetőleg értekezésem tartalmi kivonata gyanánt a következőket írja : »Az oláhok reformálására az erdélyi reformátorok már nagyon korán gondoltak. E czélt szolgálták evangélikus részről Luther kátéjának görögre fordítása, a mely az első oláh nyelvű könyv volt Magyarországon, majd az újtestamentomnak áttétele görög nyelvre.« Hogy e fából való vaskarikát Zsinka Ferencz honnan vette, nem érdekel, de határozottan tiltakoznom kell az ellen, hogy úgy tüntesse fel a dolgot, mintha én valaha, valahol ilyen csodabogarat írtam volna. Ismertettem ugyan Luther kátéja és az újtestamentum görög nyelvre való átültetésének létrejöttét, említést tettem az első oláh nyelvű irodalmi munkáról is, de hogy ezzel mennyire nem azonos a fennebb idézett absurdum, kitűnik az alábbiakból : »A protestánsok figyelme legelőbb a Brassóban lakó orthodox hitű görögök felé irányult s ezek megtérítésére történik az első lépés. Görög nyelvre fordítva kezükbe adják Luther kátéját, hogy a lutheri reformáció hitelveit velük megismertetve, a protestáns vallás befogadására bírják .... « stb. (VIII. fejezet, 110. lap.) »Ugyancsak Wagner nyomatja és adja ki Benkner János brassai bíró ösztönzésére 1550-ben az új testamentumot görög nyelven s a kátéval együtt terjeszti a Brassóban lakó görög kereskedők között. A görögök térítése után sor kerül az oláhok reformálására, kiknek azonban »igen tudatlan pópáik megvetik az új szertartást és hitcikkeket...« stb. — »Megjelenik Luther kátéja oláh nyelvre lefordítva s cyrill betűkkel kinyomatva Máhler Fülöp vagy a kor latinizáló szokása szerint Philippus Pictor kiadásában még ugyanazon évben .. .« stb. (VIII. fejezet, 111. lap.) »Nagyfontosságú volt ez a könyv már csak azért is, mert ez volt az első oláh nyelvű irodalmi termék, sőt egyáltalán nyomtatott munka Magyarországon ... .« stb. (VIII. fejezet, 112. lap.) 51*