Századok – 1913

Tárcza - Gagyi Sándor: Felelet Zsinka Ferencz könyvismertetésére 803

804 tárcza. Bajos leime elgondolnom, hogy Zsinka Ferencz e sorokból vélte kiolvasni az általa közölteket. A protestantismus terjedését megakadályozó törekvésekről szólva, Zsinka Ferencz megint csak saját állításom gyanánt közli, hogy az új hit ellen kiadott legelső rendelet az 1524 márczius 9-iki. Szeben városához intézett volt s ez lenne egyúttal az első ismert censurai rendelkezés. Meglehet, hogy Zsinka Ferencz ezt így tudja, de én a magam részéről a hitújítás elleni mozgalmak tárgyalása keretében, a történeti igazsághoz híven, világosan megírtam, hogy II. Lajos király már 1520-ban rendeletet adott ki Várdai Ferencz erdélyi püspöknek az Erdélyben fellépő lutheránusok ellen, újabb rendeletével pedig az esztergomi érseket bízta meg a Szebenben lábrakapott lutheri irányzat elfojtásával, a szebeni egyházat, mint a reformatio melegágyát, az érsek egyenes joghatósága alá helyezvén. Ugyancsak Lajos király 1523 május 8-ikán szigorú rendeletet adott ki Luther követői ellen s vagyonvesztéssel bünteti azt, a ki könyveit vásárolja, olvassa, vagy terjeszti. Még ugyanezen évben Szapolyai János és Werbőczi sürgetésére az országgyűlés törvényileg mondja ki és LIV-ik czikkelyként életbe is lépteti, hogy fej- és jószágvesztéssel bűnhődjék valamennyi lutheránus, de még azoknak pártfogói is. (II. fej. 21. lap.) Hogy pedig e szigorú rendelkezés nemcsak papiros-törvény maradt, hanem a szebeniek ellen tényleg foganatba is vétetett, erre nézve Haner György históriai munkájának vonatkozó feljegyzését eredetiben még idéztem is. Csak e rendelet-sorozat- után következik a Zsinka úr által legelsőnek feltüntetett rendelkezés, a mely még annyiban is téves, hogy azt Szeben városához intézettnek állítja. Megengedem, hogy az itt felsorolt állítások Zsinka Ferencz külön egyéni nézetei, de sehogysem tudom helyénvalónak találni azt, hogy azokat más ember állításai gyanánt tüntesse fel olyan munka ismertetése keretében, a mely az ő nézeteivel homlokegyenest ellenkezőket állít.1 Kritikai szempontból egyetlen dolgot eniüt meg ismertetésében, azt a kívánságát, hogy Erdélyt reformatiójának megindulásával kapcsolatban véleményt szeretett volna hallani Erazmus Rotterdamus hatásáról az erdélyi reformatio elterjedésében. E kérdésnél szíves emlékezetébe idézem munkám Előszavából a következőket : »Czélom csupán az, hogy az események lánczolatát arról az oldalról kisértsem megvilágítani, hogy milyen álláspontot foglalt el az államhatalom, Erdély törvényhozása a nagy szellemi mozgalom idején, 1 Meg kell jegyeznünk, hogy ezt a pontot a bíráló nem, mint a szerző állítását közölte, de a hozzávaló jegyzet (1. 617. 1.), a melyben a bíráló Molnár Imre A censura története cz. művének 23. l.-jára és a 16. 1. 2. jegyzetére hivatkozott, tévedésből elmaradt. Szerk.