Századok – 1913

Tárcza - Szabó László; Bártfai: Válaszul Szerémi közleményére 797

798 tárcza. a következő »stemmát« közli a Szelcsényiekről, — bizonyára a tökéletes, minden részletében kidolgozott, például szolgálható egyik családfaként : Már most tény az, hogy én a két családot a munkában nem különböztetem meg egymástól. Szolgáljon mentségül ebben, hogy néha maguk az egykorú emlékek is hibásan írják a két nevet. Szerémi maga is közöl egy esetet, a mikor Szelcsényben Zeleséni (így) Zsigmondot hallgatják ki tanuként. A Szelezsényiek története tulajdonképen 1413-mal kezdődik, a mikor Zsigmond király Zelesént a következőknek adja : Zeleséni N. János Gergely László ! I Tamás Gergely Péter István Ferencz1 Viszont nem állítom azt, hogy a Forgáchok vették Szelcsént (= Szolcsányt). íme a Szerémi által idézett s kifogásolt hely : »(Forgách János) 1435-ben a királytól 1361 forintért zálogba veszi Szelesén birtokot, a melyet 1469-ben kénytelen Szelcséni Pálnak vissza engedni.« Forgách cs.-tört. 144. 1. Hwrwssói Zewlczeni Pál 1469 április 26-án kijelenti, hogy a birtok zálogösszegét fél év alatt kifizeti (e helyen 1419 sajtóhiba 1469 helyett, ezt az író észrevehette volna, mert alább mondom : »Szelcséni a zálogösszeget 1469 végén 1 Győri történelmi és régészeti füzetek III. 27—28. Szerémi ezt nem ismeri.