Századok – 1913

Értekezések - DR. MISKOLCZY ISTVÁN: Bajtay Antal szerepe Erdély közéletében - 736

bajtay antal szerei'e erdély közéletében. 745 Mikor Bajtay elfoglalta a püspöki széket, eléje került az ügy. A Kemény-család azt vitatta, hogy a második házasság érvénytelen, mert az első nem volt véglegesen felbontva ; Széles Teréz viszont hivatkozott a pápai brevére, melynek értelmében a »Ducam te, donec in honestate permanseris« clausulával kötött református házasság érvénytelen, tehát ő törvényes neje Keménvnek.1 Bajtay a békés megegyezést ajánlotta, de erről a. Keménycsalád hallani sem akart. így a püspök a királynénak Sztoykához intézett rendelete értelmében a felséghez terjesztette föl az ügyet. Mindenekelőtt a pápai határozatra nézve kérte ki a püspök a királyné véleményét »quod sententia Benedictina, utpote statum politicum concernens, absque bemgno Maiestatis Vestrae Sacratissimae annutulata vim Constitutionis obligantis haud obtineret«. Az udvarban Kemény László befolyása érvényesült és a királyné kijelentette, hogy a Kemény Ádám és Széles Teréz közt létrejött házasság érvénytelen. Mikor az özvegy erről a döntésről tudomást szerzett, Bajtayhoz fordúlt és a méltányosságra hivatkozva könnyek közt kért tőle segélyt.2 Bajtay kellemetlen dilemma előtt állott. A királyné határozata magában foglalta a pápai döntés érvényen kivűl helyezését. Már most vagy érvényesnek tartja Kemény első házasságát, s akkor összeütközésbe kerül XIV. Benedeknek Sztoykához intézett brevéjével (1754), vagy semmisnek tartja az első házasságot, s ezzel minden protestánst házasságtörésből származottnak nyilvánít, azok örökösödési jogukat elvesztik, s ez esetben a királyné felfogásával is szembe kerül. Az egyház szolgájának tehát meg kellett egyeznie a politikussal. így keletkezett a püspöknek a királynéhoz fölterjesztett véleménye. E szerint mind. Bethlen Júlia, mind Kemény helytelenül jártak el, mikor a püspöki tilalom és a plébános ellenkezése daczára házasságot kötöttek ; helytelenül jártak el azért is, mert előbbi vallásuk szolgái előtt a válást nem sürgették, pedig ezt előírják a hazai törvények', melyek a protestánsok házasságát törvényesnek ismerik el. Mivel azonban ők előbbi házasságukban a szentségi jelleget egyáltalában nem ismerték föl, ez a házasságuk érvényes.3 Az ügy így is nagy bajjal járt. Bethlen Júlia előbbi férjétől, 1 Protocollum episcopale. I. 19. 1. 2 Erd. kancz. lvt. 1763. 271. sz. 3 »Quoniam tamen contrahentes in prioribus matrimonii« ne confuse quidem saeramentum intenderunt, multo minus intentionem habuemnt faciendi, quod ecclesia catholica facit, matrimonium sacramentale, verum, validum, simulque legitimum subinde contraxisse.« Erd. kancz. lvt. 1763. 271. sz.